Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

A Tudományelméleti és Történeti Osztály alapkurzusai TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÉS TUDOMÁNYELMÉLET A tárgy két önálló, de egymáshoz szervesen kapcsolódó részre tagolódik: I. Tudománytörténet Az ókori világkép, tudomány a középkorban és az újkor elején. Az alkímia korának áttekintése, kémia és kohászat, kémia és gyógyítás. Az újkori tudomány kialakulása, a newtoni szintézis, a biológia és a kémia fejlődése. A tudományos kémia születése, a klasszikus kémia alapvető jellemzői. Nézetek, kutatásmódok, szervezeti formák, kiemelkedő egyéniségek és iskolák.Tudományés technika, egyetem és iparaXIX. században. Kiemelkedő magyar vegyészek és munkásságuk (pl. Wartha Vince). Az anyagszerkezet- kutatás a kvantummechanika kidolgozásáig. Tudomány és ipar kölcsönhatásának fejlődése a XX. században a vegyészet példáján. A kutatóintézetek. (A Kaiser Wilhelm Instititut-tól a mai kutatási intézményekig). Alapkutatás, ipari kutatás, társadalmi hasznosulás. Kiemelkedő kémikus kutatók (kutatási feltételek, személyiségjegyek, a kutatás teammunkává fejlődése). II. Tudományelmélet Mit ad a tudományelmélet a jövendő kutatójának? A tudományfejlődés paradigma-modellje fizikai és kémiai példákon. A kísérleti paradigma és működése. A tudomány és társadalmi kontextusa: értékek a tudományos kutatásban. A tudomány belső értékeinek és a társadalmi környezet értékeinek (alkalmazás- orientáltság) hatása a vegyész munkastílusára. Az alap- és az alkalmazott kutatás tudományelméleti jellemzői. A tudomány mint szervezet és hatása a kutatásra. A kémiai tudomány intézményrendszerének fejlődése. Tudományos iskolák és munkamegosztás. Együttműködés a kutatás és fejlesztés során más diszciplínák művelőivel, kutatási értékek, stílusok összehangolása. A kutatás és fejlesztés, az alapkutatás és a műszaki megvalósítás tudományelméleti jellemzőinek összevetése. A tudományos eredmények belső értékelése: a tudományos viták. Etikai kérdések a tudományos vitákban. A tudományos eredmények külső értékelése: eredmény és hasznosulás. A vegyész felelőssége. Kulcsszavak: alkímia newtoni tudomány klasszikus kémia kiemelkedő vegyészek paradigma a tudomány és társadalmi környezete tudományos iskolák tudományos viták a vegyész felelőssége Oktatók az anyagrészek sorrendjében: Dr. Gazda István Dr. Hronszky Imre A két anyagrész egészét gondozó oktatók mellett egyes témákat az osztály más tagjai oktatnak. -28-