Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

A Politikaelméleti és Történeti Tanszék alapkurzusai FEJEZETEK AZ EURÓPAJ POLITIKAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBŐL (Platóntól - Bibóig) A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az európai (és észak-amerikai) - ezen belül a magyar - politikai gondolkodás történetének fö vonulatait, valamint ezeknek a tudomány és a kultúra (ideértve a művészeteket és a vallást is) szélesebb ívű fejlődésébe való beágyazódását az antikvitástól napjainkig. Ezzel egyetemes- és kultúrtörténeti, valamint politológiai alapismereteket nyújt. Fő műveik és történelmi helyük, szerepük ismertetésén keresztül vizsgálja a legkiemelkedőbb gondolkodókat és iskolákat. Foglalkozik a gondolkodás- és szemlélet változásaival az ókorban, a kereszténység kialakulása, majd uralkodóvá válása idején, a reneszánszban, a reformáció és ellenreformáció, valamint a felvilágosodás korában. Nyomon követi az angol és a francia forradalom, valamint az amerikai függetlenségi háború hatásait. Ismerteti a XIX. és XX. század fő politikai ideológiáit: a liberalizmust, a konzervativizmust, valamint a szocialista elgondolásokat. Végül, de nem utolsósorban vázlatos betekintést nyújt a magyar politikai gondolkodás történetébe a reformkortól a XX. század legkiemelkedőbb magyar teoretikusának, Bibónak a munkásságáig. Kulcsszavak: demokrácia és diktatúra, az állampolgári egyenlőség az ókorban univerzalitás és kozmopolisz, a lelkileg szabad egyéniség keresztény gondolata, az uralkodóval (a hatalommal) szembeni jogos ellenállás gondolata, az egyházi és világi hatalom szétválása, a hatalom kontrollja, a cezaropapizmus és a korlátlan hatalom, állami egység és szuverenitás, civil társadalom, szerződéses államkeletkezési elméletek, a legitimáció különböző típusai, a totális politikai társadalom utópiája, egyenlóség, népszuverenitás, utilitarizmus, a nemzetállam eszméje, a hatalmi ágak szétválasztása, a liberalizmus, a konzervativizmus és az organikus társadalmi fejlődés gondolata, elitelméletek, fajelmélet, hatalom és teljesítmény, piaci demokrácia és politikai pluralizmus, gazdasági egyenlőség vagy politikai szabadság autoritariánus és totalitariánus diktatúrák, a képviseleti kormányzás, helyi önkormányzatok, alkotmányosság és jogállam, hatalom és teljesítmény. Oktatók: Csné dr. Héthársi Magdolna egyetemi docens Dr. Keszthelyi Csaba egyetemi adjunktus Dr. Szabó Edit egyetemi adjunktus Dr. Szabó László egyetemi docens -15-