Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
lehetne kérni Mányai Tibort, aki jelenleg nyugdíjasként az összes Periodica Polytechnica illusztrációit készíti, és korábban a Szabványügyi Hivatalban a rajzszabványok felelőse volt. A számítógépes szedés nem elhanyagolható előnye az, hogy rugalma s: a karok döntésétől függ, milyen mértékig folynak bele a lapelőállitásba (és így milyen költség terheli őket). Az egyik véglet az, ha egy kar az eddigiekhez hasonlóan csak a kéziratok és lapszámok szakmai előkészítését végzi; a másik pedig az, ha a fotózható, nyomdakész oldalak a karon készülnek. Megoldható, hogy a szerzők valamilyen szövegszerkesztővel legépelt cikkeiből a szedés felhasználja a képletek nélküli folyamatos szöveget, ami által a szedési hibák száma csökken, a szedés olcsóbb és gyorsabb (a Villamosmérnöki Karon ez a jelenlegi gyakorlat). Szükség esetén bizonyos munkafázisokat ki lehet adni kisvállalkozásoknak is. Pontos számadatok hiányában nem tüntetttük fel a Szerkesztőség költségeit: a szerkesztőségi szoba eszmei használati értéke, rezsi, dologi kiadások. Nem szerepel továbbá a szerkesztőségi munkatárs bére (6 órás, 13.000 Ft/hó + terhek). Ezek részben Tudományos Osztály költségvetésében jelennek meg. A lap kiadásának fontosabb lépéseihez tartozó költségek a következők (a továbbiakban az "oldal" mindenütt 25x50=1250n-es ún. kis kéziratoldalt jelent, egy ív 32 oldal, ami kb. 16 nyomtatott oldalnak - nyomdai ív felel meg): I. Szakmai előkészítés 1. Szerzői díj 2. Fordítói díj 3. Szakmai lektori díj 4. Nyelvi lektori díj 5. Szerkesztői díj II. A technikai munkák díja a nyomdakész oldalak ig 6. Kézlratelőkészítés és a szedés menedzselése 7. Ábrarajzolás 8. Szedés 9. Korrektúrapéldányok nyomtatása 10. Nyomdai korrektúra 11. Végleges nyomtatás 12. Montírozás 13. Egyéb költségek (xeroxozások stb) III. Sokszorosítás 14. Fotózás, nyomtatás, összehordás, kötés 1. Szerzői díj A Periodica Polytechnica szerzői díj jelenleg 800 Ft/ív, amely nagyon alacsony. A Mérés és Automatika tudomásom szerint mintegy 3600 Ft-ot fizet, a Magyar Elektronika 4000 Ft-ot. Nekünk is fel kellene menni legalább 2500 Ft-ra. A kalkulációban figyelembe kell venni, hogy a külföldi szerzők egy része nem veszi fel a honoráriumot. A szerző díj szabályozható Karonként akár eltérően is. Szempontok: a szerzői díj igazából nem az elvégzett munka ellenértéke, hiszen annyit nem tudunk fizetni. A szakcikk publikálása részben presztizskér-
