Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
33 ri megbízásoki g terjed. A fejlesztő kutatást elsősorban közveti en szerződések, ipari megbízások tették lehetővé. A Nukleáris Technikai Intézet, a Fizikai Intézet, ill. a Vállalati Vezetés és Gazdaságtan Tanszék ipari megbízásos kutatómunkája jelentős volumenű volt. 2.4. Belső feltételrendszer A beszámolási időszak alatt nem változtak lényegesen a kutatás Karon belüli szervezeti formái. A kutatások intézeti, ill. azon belül nagyrészt tanszéki keretben, valamint kisebb tanszéki csoportban, vagy egyénileg valósultak meg. Mivel a fejlesztés, a beszerzések témákhoz kötődnek, a felszereltség, az ellátottság terén ma lényeges különbségek vannak az egyes egységek (intézetek, tanszékek, tanszéki csoportok) között. A fő szervezeti keretet kisebb, tanszékeken belüli csoportok jelentik. Ez a forma a kutatási feltételekhez való alkalmazkodásban alakult ki. Viszonylag kisebb jelentőségű a tanszéki kereteket átmetsző projekt jellegű teamek működése. Néhány témában a BME más egységeivel közösen folyt kutatómunka, pl. közös OTKA keretében. Jelentős kutatási együttműködés van más, egyetemen kívüli intézményekkel pl. Budapesti Közgazdasági Egyetemmel, ill. az MTA különböző intézeteivel. Kiemelendő a Fizikai Intézet együttműködése a KFKI-val, amely részben egy közösen működtetett tanszék keretében valósul meg, ill. a Környezetgazdaságtani Kutatási Központ létrehozása a BKE-vel. A BME-KFKI közös Kísérleti Fizika Tanszék létrehozása lehetőséget teremtett a munkatársainknak arra, hogy bekapcsolódjanak egy sokkal szélesebb kutatási kapacitás munkájába, ugyanakkor a KFKI-s kollégák jelentős szerepet vállalnak a mérnökfizikus képzés felsőbb éves oktatási feladataiban . A tárgyi feltétele k tekintetében az egyes egységek helyzete rendkívül különböző. Viszonylag jól áll a Nukleáris Technikai Intézet, rendkívül rossz helyzetben van pl. a Nyelvi Intézet. A jobb helyzetben lévő intézetek infrastruktúráiis és tárgyi felt ételei k jelentős részét ipari megbízások segítségével alakították ki. Rossz az alapkutatást végző társadalomtudományi egységek infrasturkturális és könyvtári el 1 átottsága. Különösen súlyos probléma a helyiséghiány . Sok társadalomtudományi egységben az egyetemi helyiségekben nem lehet kutatómunkát folytatni, azok az oktatási adminisztráció lebonyolítását is alig teszik lehetővé.
