Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
29 kutatásig terjednek. Szoros kapcsolatban vannak az ipari gyakorlattal és megalapozzák a tanszék által gondozott széles skálájú oktatási tevékenységet. A Testnevelési Tanszéke n jelenleg csupán két témában folyik kezdeti tudományos kutatás: spiroergometriai és agressziós témakörű kutatások. A vázlatos ismertetés alapján megállapítható, hogy a karon folyó tudományos kutatás valóban igen széles spektrum ú mind tematikailag, mind az innovációs láncban elfoglalt hely szempontjából. Ez részben jó, részben rossz. Jó, mert így megfelelően illeszkedik a szintén igen széles spektrumú oktatási tevékenységhez, jelentősen javítva annak színvonalát is. Rossz, mert szétforgácsolja erőinket, nehezíti a koncentrációt néhány nagy jelentőségű témára, ami rontja esélyeinket a különböző hazai és nemzetközi pályázatokon más, nagyobb témakoncentrációt megvalósító kutató helyekkel szemben. Elemeznünk kell, hogy a jelenlegi helyzet - figyelembe véve a teljes feltételrendszert - optimális-e, i11. milyen irányban és milyen mértékben tér el az optimálistól. Fel kell készülnünk arra is, hogy a feltételrendszer változásával (pl. a vállalati megbízások szűkülése, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek bővülése stb.) hogyan kell változtatnunk kutatási koncepciónkat és hogy rendelkezünk-e a kívánatos mobilitáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Ügy ítéljük, hogy a Kar heterogén összetétele - mely bizonyos szempontokból neheziti ugyan a helyzetet - jó lehetőséget adna komplex kutatási tevékenységre . Ezt a lehetőséget - valószínűleg hasonlóan más karokhoz - ma nem használjuk ki eléggé. Természetesen az együttműködést nem szabad öncélúan erőltetni, de nem helyes - s valószínűleg az egyes szervezeti egységeknek is hátrányos - ,ha a természetes partnerek közötti, szakmailag indokolt és a tárgyi feltételek szempontjából lehetséges együttműködés is aiíg valósul meg. Hasonló megállapítások tehetők a TTTK és egyetemünk más karai közötti együttműködésre is. Ez a helyzet nem fogadható le, különösen annak fényében, hogy szervezeti egységeink a külső - hazai és külföldi - partnerekkel igen kiterjedt, színvonalas és eredményes kutatási együttműködést valósítanak meg. 2.2. Hazai és nemzetközi elismerés Az egyes egységeket és kutatási témákat illetően széleskörű változatosságot mutat a kutatási eredmények közlése, tudományos életben való elismerése, a tudományos és a gazdasági életben való hasznosulása. Ez a különböző diszciplínák kutatásszervezési sajátosságaival, iparhoz való kapcsolódásuk különbözőségével , valamint az egyes egységek eltérő szintű kutatási színvonalával függ össze.
