Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
27 2. TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2.1. Jelenlegi helyzet, eredmények A TTTK-n folyó tudományos kutatás és fejlesztés tematikailag; rendkívül széles spektrumú . A témák sokféleségét a Kar a KOE-től örökölte. Az innovációs lánc szokásos felosztását tekintve (alapkutatás - alkalmazott kutatás - fejlesztés) a TTTK kutató tevékenysége a teljes spektrumra kiterjed: van természet- ill. társadalomtudományi alapkutatás, alkalmazott kutatás, műszaki fejlesztő kutatás, ill. műszaki és társadalomtudományi alapkutatás, ill. műszaki és társadalomtudományi közös fejlesztő kutatás. A súlypontban azonban - elsősorban a műszaki egyetemi környezet és a szorító gazdasági kényszerek következtében - az innovációs lánc közepe és vége áll. Mindez meghatározza a Kar szervezeti egységeinek helyét az ország kutatási struktúrájában. A kutatás alappillérei az intézetek és a tanszékek . A Kar csak keretet ad e tevékenységhez, igyekszik segíteni a maga eszközeivel, de szakmai hatása nem A Fizikai Intéze t kutatási spektruma az alapkutatástól az ipari megbízásra végzett fejlesztésig terjed. Az intézet egyes egységei a különböző fajta tevékenységekben különböző súllyal vesznek részt. Az alapkutatásban elsősorban az intézet két (Kvantumelméleti és Tudománytörténeti) csoportja, a Kémiai Fizika Tanszék és részlegesen az Atomfizika Tanszék és a Kísérleti Fizika Tanszék érdekelt. Tematikailag ide tartoznak pl. a nem egyensúlyi termodinamikai kutatások, a kémiai dinamikai rendszerek vizsgálata, a kvantumkémiai kutatások, ill. a molekulák és kondenzált rendszerek elektronszerkezetének számítása, az elméleti felületfizikai kutatások és részben a lézerkutatások. Az alkalmazott kutatás fő helyei: az Atomfizika Tanszék, a Kísérleti Fizika Tanszék, a Fizika Tanszék és az Épületfizikai Csoport. Tematikailag ide tartoznak pl. a felületanalitikai, az optikai vizsgálatok és az egykristály növesztés. Fontos helyet foglal el az intézet tevékenységében a műszerfejlesztés, így pl. a holografikus interf erométerek, az alumíniumoxid vékonyréteges nedvességmérők, az érintésmentes hőmérsékletmérők kifejlesztése. Ebben elsősorban a Fizika Tanszék és az Épületfizikai Csoport érdekelt. Az intézet tevékenysége kiterjed bizonyos, az építőiparban használatos eljárások és anyagfajták kidolgozására. A Nukleáris Technikai Intézetbe n alapvetően alkalmazott kutatás és fejlesztő tevékenység folyik, de az atomenergiarendszerekkel, ill. azok nukleáris üzemanyagciklusával kapcsolatos - nemzetközileg is úttörő jelentőségű - vizsgálataik rés/ben alapkutatásnak is tekinthetők. A radiokémiai , radionagy.
