Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. február 25. (261-412) - 1. Tájékoztató a Jövő Mérnöke munkájáról - 2. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - 3. Javaslat az 1991. évi gazdálkodás ideiglenes rendjére - 4. Javaslat szervezeti egységek megszüntetésére, átszervezésére - 5. Javaslat alapítvány kezdeményezésére, valamint a Nemzetközi Színinformációs és Színoktatási Központ, ill. Múzeum Egyetemünk területén történő felépítésére - 6. Módosítási javaslat a tanterem elnevezéssel, szoborállítással kapcsolatos egyetemi tanácsi határozathoz - 7. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására
2 tokát ellátó dolgozók korábban részben a kollégiumok létszámában szerepeltek; minőségileg más feladatot jelentett a vári, a Hungária körúti épületek üzemeltetése stb.) Természetes azonban, hogy e téren is jelentős a feladatok növekedése, mert nőtt az alapterület, több épületet kell üzemeltetni, mint korábban és az üzemeltetett berendezések (lift, szellőzők, tűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek, * centrifugák stb.) mennyisége is növekedett. - 46 %-kal (3257 főről 4754 főre) nőtt az egyetemen dolgozók létszáma. A létszánövekedés mellett jelentősen bővültek a munkáltatói feladatok is (GYES, GYED, OTP hitelek, külföldi munkavállalás stb.). A számokból a kiolvashatónál jelentősebb a dolgozói létszámnövekedéssel kapcsolatos feladatváltozás, azért is, mert a másod-, mellékállásúak és a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak (1988-ban 1700 másod- és mellék-, valamint 12000 megbízásos szerződést kötöttek az egyetemen), ebből a szempontból nem számíthatók át egészállásúra, mert ügyeik intézése (szerződés kötések, igazolások) az egész állásúaknál nem kevesebb, hanem több feladatot jelent. A költségvetési forrás terhére foglalkoztatottak mellett az egyetemen dolgoznak más források terhére alkalmazottak i s (1988-ban 306 fő MTA, 220 fő KK státuson, Mérnöki Továbbképző, Mg.Kémiai Tanszék Kísérleti üzem 24, illetve 10 fő), valamint más szervek (Építőipari Szolgálat 159 fő, külső kivitelezők mintegy 100 fő). Az MTA és a KK státusban foglalkoztatottak esetében hasonló a helyzet, mint a mellékfoglalkozásúaknái. Alkalmazásuk inkább több munkáltatói feladatot jelent, mmt a költségvetésből foglalkoztatottaké. A többiek esetében a feladataink kisebbek.