Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

12 fontos kérdés eldönteni az 1991-95 as Időszakra nz új kia dványuk árkép/ó­si elvé t és ezzel szoros összefüggésben a hallgatói támogatás techniká­ját. Ariennyiben a kiadványainkat jegyzetnek ill. tankönyvnek nevezzük, akkor ezek ára hatósági. Tehát hallgatóink támogatásukat a dotált árban kapják. A hivatal gazdálkodni pedig csak úgy tud, hogy annyi tankönyvet és jegyzetet jelentet meg amennyire a bevételeiből telik. Ennél a megol­dásnál a külsősök számára alkalmazni kell a szabad árat is. A másik lehe­tőség szerint a hivatal kiadványait szakkönyvnek, vagy egyszerűen kiad­ványnak nevezi és így szabadáras kategóriába sorolja őket. Megkeresésünkre a Minisztériumban azt a tájékoztatót adták, hogy mindkét megoldás jogilag megfelelő. A második megoldásnál az 1992-es évben a hallgatói támogatás technikai megoldása külön feladatot jelent, de miután először 1992-ben kerül erre sor, akkor már az 1993-tól is működő rendszer kipróbálásaként, a hallgatói képviselet javaslatát is kikérve alaposabb előkészítés után hozható jó döntés. A személyi feltétele k tárgyalásánál leírtuk, hogy a Kiadóhivatal működte­téséhez három fő alkalmazása szükséges. Ez két főfoglalkozású szerkesztő operátort /akik az adminisztratív feladatokat is ellátják/ egy részmunka­idős gazdasági vezetőt és egy részmunkaidős hivatalvezetőt jelent elképzeléseink szerint. Bérezésüket természetesen a hivatal költségein belül kell megoldani. Egyenlőre a gazdasági vezető és a hivatalvezetői feladatokat az Oktatási Osztály munkatársai látják el, egy szerkesztő operátor alkalmazására pedig határozott idejű megbízással került sor. A Kiadóhivatal munkájának megkezdésével egyidőhen szükségesnek látszik megszervezni a hivatal társadalmi ellenőrzését is . Véleményünk szerint létre kell hozni egy új tankönyv- és jegyzetbizottságot amely segíti a hivatal munkáját. Lényeges és fontos kérdés a hallgatói arány kérdése hi­sze a gazdálkodás bevezetésével a hallgatói és oktatói érdekek kiilönvnll­hatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents