Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra

- 19 A legfontosabb nemzetközi szervezetek munkájában történő bekapcsolódásunk érdekében 1988-ban felújitottuk tagságunkat a CRE-ben /Európai Egyetemek Rektorainak, Elnökeinek és Alkancellárjainak Állandó Konferenciája/ és az IAU-ban /Egyetemek Nemzetközi Szervezete/. Beléptünk a SEFI-be /Európai Mérnök Oktatási Társaság/ és az ISEP-be /Nemzetközi Diákcsere Program/. 4/ Gazdasági és műszaki munka Az Egyetem 1989. évi gazdasági feladatainak és a rendelkezésre álló pénzforrásoknak a költségvetési évhez igazodó tervét - a Gazdasági Bizottság által történt véleményezés után - az Egyetemi Tanács és á Szakszervezet Bizalmi Testülete az 1989. február 13-i együttes ülésén vitatta meg és hagyta jóvá. Az oktató-nevelő és tudományos tevékenység ellátásának anyagi alapjait több forrásból biztositottuk. A források között meghatározó a költségvetési támogatás volt, amelynek kereteit a szerződéses munkákból, az állami megbizásokból és az egyéb saját bevételekből elvont rezsitérítések összegével bővitettük. Gazdálkodási pénzforrásaink között jelentős szerepet töltenek be a szerződéses munkák árbevételéből eredő érdekeltségi alapok, és egyéb saját bevételeink is. Költségvetésünk /maradvány- és speciális maradványérdekeltségi/ előirányzata 1.747 millió forint volt. 1.090 millió forint a költségvetési támogatásból és 657 millió forint /előző évi pénzmaradványt is figyelembe véve/ saját bevételből származott. Az előző évhez viszonyítva a költségvetési támogatás 292 millió forinttal, egyéb, saját forrásaink 203 millió forinttal növekedtek. A költségvetési támogatás növekedése azonban szinte kizárólag a jogszabályi /bérbruttósitás, adóreform/ és a tervezési, elszámolási /nagyjavitás beépül a költségvetésbe/ változásokkal magyarázható. A folyamatos áremelkedések következtében egyre nehezebb feladattá vált a dologi előirányzatok megteremtése. A keretek szűkössége, az