Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1990. június 4. (1337-1510) - 1. Az 1989. évi szerződéses munkák értékelése - 2. Találmányi és Újítási Szabályzat - 3. A könyvtári szolgáltatások korszerűsítésének, gépesítésének helyzete - 4. Előterjesztés a mérnökfizikus szak oktatási céljaira és tantervi irányelveire - 5. Előterjesztés a Gépészmérnöki Kar Energetikai üzemmérnöki szak, Energetikai informatika szakirány indítására - 6. Jelentés a BME 1989. évi gazdálkodásáról - 7. Egyebek - 1. BME Emlékérem adományozása - 2. Alapítványi Kollégium létrehozása

- 2 könyvtárának folyamatos gyarapítását mindig saját ügyének tekintette. Olvasótermeiben az egyetem tanárai és hallgatói kellemes környezetben kaptak kutatási, tanulási lehetőséget. 1945-ben a Központi Könyvtár mintegy 175 ezer kötetes állománynyal rendelkezett. Az Egyetem épületeinek teljes alapterülete 2 ekkor 82 ezer m volt, és ebből a Központi Könyvtár épülete 2 3900 m volt, vagyis az épületvagyon mintegy 5%-át tette ki. Az 1945-46-os tanévben a Gépész-, Vegyész- és Építészmérnöki Karon 2774 hallgató tanult, amelyhez a később önálló egyetemekké vált fakultások (állatorvosi, bánya, közgazdasági, kohó és erdőmérnöki hallgató) létszámával együtt 5786 főt tett ki. Az ezt követő dinamikus hallgatói létszám-növekedés- ezen belül a Villamosmérnöki Kar alapítása, az esti és levelező hallgatók megjelenése - azt eredményezte, hogy 1952-53-ban már 12.910 hallgatója volt egyetemünknek. Az új tanszékek és hallgatók elhelyezése érdekében nagyarányú építkezések kezdődtek, de sajnos, a Központi Könyvtár jogos igényei nem nyertek kielégítést. A helyzet romlását jól mutatja, hogy a 60-as évek végén a Központi Könyvtár 5%-os részesedése az egyetemi épületekből 1,6%-ra csökkent 2 2 (az egyetemi épületek összterülete 82 000 m -ről 256 000 m -re nőtt!) Az alábbi elképzelések születtek a bővítésre: a/ A meglévő könyvtár alagsorát átépítették, a kisegítő üzemeket (kötészet, fotólaboratórium stb.) ide helyezték át. Nem utolsósorban tömörraktárat építettek, amely csak rövid távon segített a raktározási gondokon. b/ Tervek készültek, híven Pecz professzor elgondolásához. Javaslat készült a raktári szárny szintjeinek megnövelésére (3-6 új szint). A hatóságok a javaslatot elutasították, mert úgy Ítélték meg, hogy műemlékvédelmi, városképi és esztétikai szempontból elfogadhatatlan. Volt olyan variáció is, amely a raktározási gondokat a régi épülethez kapcsolódó épülettel kívánta megoldani. Az elutasítás ez esetben joggal hivatkozott az Egyetem igen kevés, de értékes zöldterületének jelentős csökkenésére.