Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1990. április 9. (928-1245) - 1. Javaslattétel vezetői megbízásokra - 2. Javaslat címzetes egyetemi tanári cím adományozására - 3. Javaslat kitüntetéses doktori cím adományozására - 4. A BME feladatai a tantervi alapelvek elfogadása után - 5. A hallgatók szociális támogatásának helyzete, a támogatási rendszer korszerűsítése - 6. Javaslat a GMF műszaki szolgáltatási tevékenységének korszerűsítésére - 7. Egyebek - 1. Szociális-kulturális alap felosztására tett javaslatok - 2. KK szerződések véleményezése - 3. Világkiállítással kapcsolatos kft alapítása - 4. Lágymányosi terület BME ingatlanainak hasznosítása
074 egymáshoz fűzhető formában. Ez egyben a tanszék természetes kutatómunkájának folyamatos szintentartásásra is szolgálhat. Ennek a "leüllepedése" jelenthetné az állandó változást, kiegészítést a törzsanyaghoz, annak már nem használt részeinek elhagyásával, illetve kiegészülésével. Ezzel a tanszéki oktatási anyag is felfrissülne, illetve naprakésszé válhatna. A számítógép mellett lényegesnek látom a videotechnika meghonosítását az oktatásban, mely közvetlenül és szemléltethető formában (és legolcsóbban) hozzáférhetővé tenné a nemzetközi tapasztalatok gyors transzformálhatóságát, videokönyvtár, illetve rendszeres csere útján. Ez alkalmas egyéni, kiscsoportos, és bemutató jellegű előadások tartására is. Az általános mérnöki létesítmények a világon mindenütt az infrastruktúrális ellátás legfontosabb láncszemei, ezek sűrűsége alapvetően meghatározza egy ország, egy földrész fejlettségét. Ugyanezt tartom fontosnak a tanár-diá k viszonylatban is. A hallgatók és az oktatók között a hajdani Mesteriskolában közvetlenebb, kötetlenebb kapcsolat kialakítását látnám lényegesnek, hogy ezek az "infrastrukturális" szálak ne csak a tananyagon keresztül jöhessenek létre, hanem nyílt véleményütköztetésekben, vitákban, tervbírálatokban, melyek a hallgatók előtt folyhatnának le. Mindezek megvalósításában lényegesnek érzem az önálló kapcsolatteremtést külföldi és hazai intézményekkel egyaránt, rendszeres tanulmányi csere útján, mely új módszerek és információk meghonosodását eredményezhei, másrészt olyan jövedelmet jelentő munkák vállalását, mely a tanszék felszereltségét javíthatja és alapját képezheti az előzőekben vázolt program megvalósításának. Elképzelésem az, hogy folytatni kell a tanszéki kollektívával a több évtizedes tapasztalatok alapján a jelenlegi oktatási formát és távlatilag a lehetőségek függvényében fokozatosan megvalósítani a vázolt programot, oly módon, ahogy azt a tanszék kollektívája megvalósíthatónak elfogadja.
