Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. március 13. (542-642) - 1. Vélemény „A műszaki felsőoktatás irányelvei” c. anyagról. A BME feladatai a tantervi irányelvek megjelenése után - 2. A beruházás, felújítás, karbantartás helyzete a BME-n - 3. A BME Építőipari Szolgálatának működése - 4. Egyebek - 1. Javaslat az étkeztetéssel járó gondok enyhítésére - 2. Tájékoztatás a KK elszámolásokkal kapcsolatos egyetemi lépésekről - 3. Egyetemi küldöttek megválasztása az I. Országos Egyetemi Fórumba

4 - 7 Vállalási árainkat a fentiek szerint, illetve azok alapulvételével, az 1988-ban kialakult építőipari piac "tűrőképességének" figyelmen kivül hagyásával állapítottuk meg. Továbbra is jelentős mennyiségű anyagkészletet raktározunk, hogy "bármilyen" anyagvonzatu megrendelést tudjunk teljesíteni. Árainkat a kapacitásunkhoz mért tényleges ráfordításaink alapján önköltségi szinten képeztük, ami a szükségképpen itt dolgozó külső kivitelezők árszintjénél lényegesen alacsonyabb. 8.) A Szolgálat létszáma az elmúlt 6 év során mennyiség

ile

g - jelentős mértékben - nem változott. A termelő dolgozók minőség

i összetételét 1984-85-ben jelentős mértékben rontotta a gmk-k és kisszövetkezetek alakulása, mivel azok kedvezőbb bérezési lehetőségeiből adódó "elszívó" hatás a jóképességü szakmunkásainkat érintette. Dolgozóink évközbeni versenyképes bérezését neheziti az a tény, hogy a termelési tervünk elkészítését és a kapacitásunk tervezését lehetővé tevő megrendeléseket csak az év során folyamatosan, sok esetben a kivánt végrehajtást megelőző 2-3 héten belül kapjuk meg. így a folyamatos és hatékonyan szervezett munkavégzés nehezen valósitható meg. A teljesitmény-bérezés dolgozóinkra nem hatott ösztönzőleg, mivel a prémiumok "végelszámolására" általában a IV. negyedév során nyilik lehetőség. Ez a gyakorlat 1988-ban még erőteljesebben éreztette negatív hatását, amikor az ország gazdasági helyzeté-