Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. március 13. (542-642) - 1. Vélemény „A műszaki felsőoktatás irányelvei” c. anyagról. A BME feladatai a tantervi irányelvek megjelenése után - 2. A beruházás, felújítás, karbantartás helyzete a BME-n - 3. A BME Építőipari Szolgálatának működése - 4. Egyebek - 1. Javaslat az étkeztetéssel járó gondok enyhítésére - 2. Tájékoztatás a KK elszámolásokkal kapcsolatos egyetemi lépésekről - 3. Egyetemi küldöttek megválasztása az I. Országos Egyetemi Fórumba

- 7 3.3 Az Építőmérnöki Kar észrevételei, az Építő- és Földmérőmérnöki szak tantervi irányelveihez A műszaki felsőoktatás eredményessége s a diploma értéke több vonatkozásban is "megmérettetik": a különböző oktatási intézményekkel való összehasonlításban; a gazdaság és a társadalom elvárásaival szemben, és a nemzetközi konvertibilitását tekintve. Halaszthatatlan egy olyan átfogó tájékozódás, ami jövő mérnökképzésünket az európai tendenciákhoz(1992!) való kapcsolódás lehetőségét tekintve vizsgálná. Szükséges, hogy karunk maga is végezzen ilyen irányú munkát, nemzetközi kapcsolatainkat bővitve s azokra támaszkodva. Újból élesen vetődik fel a "tervezői jogosultság" kérdése, ami mint az építőmérnöki (szak)diploma társadalmi értékelésének egyik módja jelenik meg, s ami már eddig is befolyásolta - nem mindig kivánatos mértékben, s már a felvételnél, de még inkább a szakválasztásnál - a hallgatóság orientációját. A "tervezői jogosultság" intézményét a szerkezettervezés mellett ujabban a vizépitési tervezés vonalán is tervezik bevezetni. A kari vitában felvetődött az a gondolat, hogy egy uj alapelveken szerveződő "mérnöki kamara" lehetne az a testület, amely nemcsak szociális érdekvédelmi képviseletet látna el, hanem professzionális kérdésekben, elsősorban a mérnöki munka végzésére való jogosultság eldöntésére illetékes autonóm szerv lenne.