Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 26. (1555-1686) - 1. Jelentés az 1988. évi gazdálkodásról - 2. Javaslat az 1989. évi nagyjavítási munkákra - 3. Előterjesztés az étkeztetési feltételek javításáról - 4. Javaslat központi (tárca)beruházási juttatások felosztására - 5. A Belső Utasítás módosításának irányelvei - 6. Intézeti osztály intézeti tanszékké való átalakítására javaslat

- 3 előterjesztés sem képes kész változatokat produkálni, hanem arra igyekszik rámutatni, hogy milyen konzekvenciák vonhatók le a vázolt körülményekből, és milyen döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szerződéses tevékenység lehetőleg zökkenőmentesen folytatható legyen. 2. Általános elvek 2.1 A rugalmasság miatt alapvető érdek, hogy a szerződéskötési és elszámolási döntések min él inkább decentralizáltan, tanszéki szintre kerüljenek. Ehhez a legfontosabb feltétel az egyszerűség. Ha ugyanis bármilyen jogcimen (igazságosság, ösztönzés, stb) bonyolult szabályzatot alkotunk, akkor egyrészt egyre áttekinthetetlenebbé válik a rendszer, másrészt egyre több olyan értelmezési probléma, feltétel^vizsgálat stb. tartozik hozzá, amelyet az érdekelt tanszéktől független engedélyezési fórumokra kell bizni, és ezzel az engedélyezési eljárás is egyre bonyolultabbá válik. Ezért nem célszerű pl. a BU-ban az egyetemi belsőgazdálkodás részletkérdéseit előirni. De a külső körülmények várható változása miatt sem érdemes túlzottan aprólékos, sok vá ltozatu rendszert alkotni, mert akkor minden egyes - akár kisebb - változtatáskor is rendkivül szövevényes hatásokkal kell számolni. 2.2 A szerződéses tevékenység bevételnek részint fedeznie kell a felmerült költségeket, másrészt az intézmény ill. az e tevékenységre vállalkozók részére bizonyos nyereséget is kell hoznia. A költségek és a nyereség is alapvetően két szinten, a munkát végző szervezeti egység szintjén és az egész intézményt képviselő egyéb szinten jelentkezik. Ezért a