Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
apparátusokban dolgozik. Az akadémiai bizottságok kereken 6 ezer tagot számlálnak, ennek 40%-a egyetemi dolgozó és mindössze 17% akadémiai kutató. Saját költségvetésből évente kereken 100 millió forintot biztosít az Akadémia az egyetemi kutatások számára. Mint ismeretes, a Tudományos Akadémia kezdeményezte, hogy ez év végén, legkésőbb jövő év elején törvényt fogadjon el az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiáról, amely felváltaná a jelenleg érvényben lévő és az Elnöki Tanács által elfogadott törvényerejű rendeletet. Indokolja a törvény megalkotását nemcsak a történelmi tradíció, hanem a társadalmunkban végbemenő változások figyelembevétele. Indokolja továbbá az a gyakorlati megfontolás is, hogy a jövő év májusában lejár minden választott vagy kinevezett tisztségviselő megbízatása, és egyúttal a bizottsági tagokat is újra kell választani. Célszerű lenne mindezt már az új jogszabály alapján elvégezni, hogy ezzel is a folyamatosság és a stabilitás biztosítható legyen. Az új törvény alapján dolgozza ki és fogadja el az Akadémia saját működésének alapszabályait, amelyek a részletes eljárási kérdéseket szabályozzák. Az Akadémiai törvény koncepcióját a Közgyűlés ez év májusában vitatja meg. A kialakított állásfoglalás alapján kezdődik majd a konkrét szövegezési munka. A törvény tervezete ősszel társadalmi vitára kerül. Milyen új elemek várhatók a koncepcióban? Három kulcskérdést emelek ki: — Az autonómia teljeskörű kialakítása; — Saját vagyonnal való rendelkezés lehetővé tétele; — Belső demokratizmus és önállóság fokozása. Mi az, amit nem szeretnénk megváltoztatni? — Az Akadémia továbbra is igényelni fogja a kutatások jelentős állami támogatását; — Saját kutatóhálózatot, kutatási infrastrukturális szolgáltatásokat kíván fenntartani; — Továbbra is támogatni fogja az egyetemi kutatásokat. A jelenlegi érvényben lévő törvényerejű rendeletben, amely szabályozza az Akadémia jogállását, feladatait, — nincs említés az egyetemi kutatással való kapcsolatokról. Az új Akadémiai törvény prekoncepciójának vitája során sok helyen kifogásolták, hogy ez a hiány továbbra is megmaradt. Ez az észrevétel jogos. Berend akadémikus, az MTA elnöke nevében is mondhatom, hogy szándékunkban áll ezt pótolni,és azt javasolni 11