Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
az egyetem működését alacsony szintű jogszabályok túlszabályozzák. Sietség az egyetemi törvény meghozásában nem szükséges, egyes rendeletek, - így az említett 20/1986. MM számú rendelet — olyan módosítása azonban mielőbb kívánatos, mely szerint az egyetemek vezető testületei teljes jogú gazdái legyenek intézményeiknek, abban az értelemben is, hogy nem szakmai szempontok az egyetemi döntésekben csak e testületek állásfoglalása alapján érvényesülhessenek. Az eddig mondottakon túlmenően a felvételtől a végzett hallgatók elhelyezkedéséig számos ponton szükséges az egyetemi élet megreformálása. így pl. indokoltnak látszik az egyetemre vezető utak többirányúvá tétele. Egy magasabb, a mai felvételi követelményekhez közelítő érettségi követelményszint előírása esetén automatikusan fel lehetne venni az egyetemre azokat, akik legalább jeles átlaggal tesznek érettségi vizsgát. Ettől valamivel gyengébb érettségi eredmény mellett kiegészítő felvételi vizsga alapján lehetne egyetemre kerülni. Rendszeres tehetségkutató tevékenységgel az egyetemek a felfedezett tehetségeket saját döntésük alapján felvehetnék a megfelelő szakokra. Speciális felvételi eljárás kidolgozására van szükség az esti és levelező tagozatra, amelyeket a mostanihoz képest lényegesen szűkebb körben kell fenntartani kizárólag pályakorrekciós igények kielégítésére, olymódon, hogy szakmai követelményeik a nappali tagozat követelményeivel minden tekintetben — így a nyelvtudás vonatkozásában is -- megegyezzenek. Alapvető feladat a felsőoktatásnak a jelenleginél sokkal nyitottabbá tétele, s az, hogy — minisztériumi törvényességi felügyelet mellett — a felvételi eljárási tevékenység teljes egészében az egyetemek autonóm hatáskörébe kerüljön. A felsőoktatás belső szűréssel biztosíthatja azt, hogy a kikerülő szakemberek megfelelő színvonalú képzettséggel hagyják el az egyetemeket. E megoldás versenyhelyzetet teremt a diákok között, s a felsőbb évfolyamokba való továbblépést, illetve az oklevél megszerzését - keretszám meghatározása nélkül - meghatározott teljesítmény eléréséhez köti. E rendszer feltételezi az „iskolai végzettség maitól eltérő értelmezését: pl. két-három sikeres egyetemi év teljesítése is jelentsen bizonyos végzettséget. A verseny egyik eleme lehet a valóban ösztönző ösztöndíjrendszer kialakítása, ideértve azt is, hogy a szociális támogatás ne az egyetemi rendszerbe épüljön, hanem váljon az egyetemtől független szociálpolitika, illetve szociális intézményrendszer részévé. A magasabban kvalifikált 11
