Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

FÜLÖP JÓZSEF A REKTORI KONFERENCIA ELNÖKÉNEK MEGNYITÓBESZÉDE Rectores universitatum in Hungaria magnifici! Magyarországi egyetemek rektorai! Domini excellentissimi, qui rem publicam, factionem societates prudentia administratis. Kiváló urak, akik bölcsességgel irányítjátok az állam és intézményeitek ügyeit. Viri mulieresque doctissimi, qui universitatibus vestris delegati estis. Tudós férfiak és nők, akiket egyetemeitek küldtek. Amici omnes quibus res universitatum cordi sunt. Valamennyi barátunk, akiknek szívügye az egyetemek helyzete. Salutem vobis plurimam impertio! Örömmel köszöntelek benneteket! Történelmi múltú intézmények küldöttei! Kívánom, hogy a klasszikusok szellemének felidézése segítsen bennünket az állásfoglalások higgadt és mértéktartó megfogalmazásában. Tisztelt Országos Egyetemi Fórum! A Rektori Konferencia írásbeli előterjesztése az egyetemek fejlesztését mint a gazdaság és a társadalom felemelkedésének elengedhetetlen feltételét említi. Semmi túlzás nincs ebben a megállapításban! Az oktatás, a nemzetközi tapasztalatszerzés, a tudomány és a művészetek ápolása mindig szoros kapcsolatban állt az ország boldogulásával, fejlődésével, vagy stagnálásával. Európai beilleszkedésünknek és a fejlődéssel való lépéstartásnak egy évezred óta ezek a legfőbb eszközei. Néhány történelmi példát érdemes felidézni: Kormányzati érdekek sugallták Nagy Lajos, Zsigmond, Vitéz János, ill. Mátyás király — sajnos rövid életű — egyetemalapításait is. Majd a legnagyobb szükségben Pázmány Péter „a legdrágább haza felemelésének tiszta és őszinte szándékával" alapított egyetemet, „hogy a harcias nemzet lelkülete megszelídüljön s az egyház és az állam igazgatására alkalmassá váljon . Mária Terézia az ország török megszállás utáni talpraállítása, az európai fejlődésben való újrabekapcsolása fontos részének tekintette az egyetem nagyszabású fejlesztését, a budai királyi palotába költöztetését. 11