Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra

3 Az egyetemen végzett főfoglalkozású kutatómunkához természetesen meg kell teremteni az egzisztenciális feltételeket. Ezek lehetnek egyetemi, társadalmi,- vállalati, alapitványi ösztöndijak, céltámogatások, stb. A képzést azonban nem ezek a források, hanem a tevékenység jellemzi. Magyarországon a háború után az alapkutatás jelentős részét az MTA keretében megalakult önálló kutatóintézetekbe terelték és a tudományos minősités jogát az egyetemek helyett a Tudományos Minősitő Bizottságra ruházták. Ez az egyetemi oktatást, az egyetemi értékrendeket korrodálta és a fejlett világtól eltérő szakiskolai irányba vitte. A BME-n ezen veszélyek kiküszöbölése céljából már a 60-as évektől számos kezdeményezés történt az oktatás és a kutatás intézményesített összekapcsolására. Ma már az egyetemi doktorátusunk tudományos fokozatnak számit, és igy az egyetem - ha nem is a kivánatos mértékben - de jure is részese a minősitési rendszernek. Posztgraduális szakmai képzésnek is számos formája valósult meg, de egy igazi egyetemi tudományos célú posztgraduális képzési rendszer általános bevezetése a mai napig sem történt meg. E nélkül viszont nemzetközi felzárkózásunk sokat hangoztatott igénye pusztán deklaráció marad. A következőkben áttekintjük a jelenlegi helyzetet. Csak azokat a postgraduális oktatási tevékenységekre érintjük, amelyek az előző alapelvek szerint a tudományos célú kategóriába sorolhatók.