Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
2. Tőkés országok Nemzetközi kapcsolataink célkitűzéseinek és prioritásainak megfelelően saját forrásaink túlnyomó részét (deviza és forint is) az iparilag fejlett országok egyetemeivel folytatott kapcsolatok fejlesztésére és új kapcsolatok kialakítására forditottuk. A kapcsolatok fejlesztését az alábbi szempontok figyelembevételével alakítottuk ki: - földrajzi közelség (a meglévő jó kapcsolatok továbbfejlesztése NSZKval, Ausztriával, erőfeszítések a holland és az olasz kapcsolatok kialakítására), - az angol nyelvnek a műszaki életben és a világban betöltött fontos szerepe miatt kapcsolatok Nagy-Britanniával és Kanadával, törekvések a francia kapcsolatok fejlesztésére, Franciaország Európában betöltött fontos szerepe miatt, - kapcsolatok kialakítása az újabban gyorsan fejlődő Dél-Koreával a technika transzfer érdekében. A meglévő kapcsolatokra jellemző a lehetőségek magyar részről történő maximális kihasználása. Továbbra is a Karlsruhei Egyetemmel a legteljesebb a kapcsolat, reménytkeltően alakulnak az angliai, osztrák és holland kapcsolatok is. Általában a legnagyobb nehézséget a pénzügyi kérdések megoldása jelenti, nemcsak a BME, hanem a nyugati partner(ek) részéről is. A nyugati partnereknél feltehetően a szocialista (magyar) kapcsolatok fontossága szabja meg a pénzügyi támogatás mértékét. Egyetemünkön a központi források (KK) nagymértékben csökkentek, igy maximális módon igyekeztünk kihasználni az államközi szerződések, az egyes alapítványok és ösztöndijak nyújtotta lehetőségeket (DAAD ösztöndíj, Humboldt-ösztöndij, Fulbright-ösztöndij, Soros-alapitvány, stb.) ezen kivül kezdeményező szerepet játszottunk hazai pótlólagos források (MHB alapítvány, Magyar Villamosművek Tröszt, OKGT, stb.) felkutatásában és mobilizálásában a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Sajnálatos, hogy a Művelődési Minisztérium az elmúlt évben sem tudott érdemleges anyagi támogatást nyújtani a Budapesti Műszaki Egyetem fejlett országokkal történő kapcsolat-fejlesztéséhez. A kutatási együttműködésekben megfigyelhető a nyugati partnerek konkrét munkához kötődő kapcsolattartása. A perspektíva nélküli, vagy túlhaladott kapcsolatok fenntartása gyakorlatilag lehetetlen. Az elmúlt évben közvetlen kapcsolatos tanulmányúton j_JÜ3__J;ő_-gárt a fejlett„tőkés-országokban. A közvetlen kapcsolatokon kivül nagy számban j(442 fő) Qvettek „részt oktatóink nemzetközi kon-fereociáken. Ugyancsak jelentős az egyetem részéről a tartós munkavállaláson és a személyre szóló ösztöndíjjal külföldön tartózkodó egyetemi oktatók és kutatók száma. A meglévő kapcsolatok fejlesztése mellett számos új együttműködési megállapodás megkötésére került sor.
