Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
BEVEZETÉS Hazánk okleveles mérnökeinek mintegy 70 %-a a BME-n szerzi diplomáját, ezért az ipar, a társadalom fejlődése szempontjából Egyetemünk szerepe és felelőssége meghatározó. Az elmúlt időszak változásai előtérbe helyezték a társadalom modernizálását és ennek egyik alapvető feltételét az ipar, a gazdaság versenyképességét. Versenyképes társadalom versenyképes egyetemen végzett értelmiségiek irányításával, közreműködésével építhető fel. A versenyképességünket a fejlett ipari országok irányában kell elsősorban bizonyítanunk, ezért egyetemünknek is e szféra egyetemeivel kell versenyképesnek lennie. Ennek feltétele a kapcsolatok felvétele, az információk áramlása, az oktatásra és a kutatásra egyaránt kiterjedő együttműködés színvonalas egyetemekkel. Az EKG tagországai piacának 1992 évi egységesítését előkészítő folyamatok fontos része a felsőoktatásban játszódik le. A tőke, az áruk és a szolgáltatások mellett a munkaerő és a szaktudás szabad áramlása ezen országcsoport ambiciózus tervei megvalósitásának alapvető feltétele. A szakemberek mobilitása elvi és kulturális gátak megszüntetésével segíthető, amely elsősorban a fiataloknál valósitható meg. A stratégiai jelentőségű felsőoktatás foglalja magában a fiatalság legtehetségesebb, későbbiekben a társadalmat legjobban befolyásoló részét, ezért itt indultak meg nagy lelkesedéstől kísérve a felsőoktatás nemzetközivé válását célzó, programokkal (ERASMUS, COMETT, stb.) támogatott folyamatok. Ezek - az értelmiség képzésében új minőséget létrehozó változások nagy kihívást jelentenek egyetemünk számára is. A fejlett világban a kooperáció és az integráció gondolata vált uralkodóvá, amelynek legmarkánsabb kifejeződése az EGK országokban tapasztalható. A kooperáció és integráció hosszú távon ható legfontosabb bázisa a felsőoktatás lett. A felsőoktatás nemzetközivé válása tehát nemcsak a képzés fejlődését de ezzel legalább megegyező fontossággal a kooperációs, integrációs folyamatokat szolgálja, amelyekben való részvételünk elsőrendű nemzetközi érdek. Fenti meggondolások alapján - szoros összhangban hazánk külpolitikai törekvéseivel - Egyetemünk nemzetközi tevékenységének fejlesztése alapvetően a fejlett ipari országok - .ezen belül is elsősorban az EGK országok - egyetemeire irányult. Emellett gondot fordítottunk a szocialista országok egyetemeivel kialakult kapcsolatok fenntartására, lehetőség szerinti ésszerűsitésére, szelektiv fejlesztésére. A változó körülmények és feltételek miatt a korábbi időszakhoz képest változtak a nemzetközi kapcsolatok prioritásai is: - A leggyorsabb fejlesztendő területté a hallgatók külföldi tapasztalatszerzése, ezen belül is a legalább egy féléves hallgatói részképzés vált. Ez a tevékenység segíti a fejlett Európához történő kapcsolódásunkhoz szükséges értelmiség kinevelését és ösztönzi az egyetemen belüli kedvező folyamatokat (jobb szakmai munka, eredményes nyelvtanulás, belső stabilitás). Ez a tevékenység széleskörű társadalmi egyetértéssel, támogatással találkozott. - Továbbra is igen fontos feladat az egyetemen folyó tudományos kutatás támogatása, ösztönzése, előadást tartó kollégáink konferencián való részvételének lehetővé tételével, konkrét témákban folyó projekt együttműködések támogatásával.
