Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1988. szeptember 26. (7-133) - 1. Beszámoló az Egyetem 1987/88. tanévi munkájáról és javaslat az 1988/89. tanévi munkatervre - 2. Az állami és szakszervezeti szervek együttműködési megállapodása - 3. Az állam és a KISZ szervek együttműködési megállapodása - 4. A BME és a MAFC közötti megállapodás - 5. Az Informatika szak ágazati tanterve és javaslat az Informatika szak távtanulásos kiegészítő képzésének tantervére - 6. Tanácsi bizottságok új tagjainak megválasztása - 7. Egyebek - 1. Több karon oktató tanszékek kari szabályzatban megjelenő követelményei - 2. Központi épületi meleg-büfé kialakításával kapcsolatos tájékoztató

- 4 szolgáltató és tudományos szervezetek együttműködésében módszeres tevékenységet kívánunk kibontakoztatni úgy, hogy a következő néhány éven belül fokozatosan kialakuljon azoknak a szempontoknak a köre, amelyek alapján egy-egy munkahely valóban kifizetődőnek tartja - erős hozzájárulást nyújtó üzemmérnökeinek és különlegesen ígéretes fiatal üzemmérnököknek - a kiegészítő képzés tandíjainak és időbeli kedvezményeinek odaítélését. Ez, éppúgy mint általában a felsőfokú végzettségűekkel kapcsolatos hasonlóan igényes gondolkodás, sokat segíthet a valóban életre való és előretekintő hazai gazdasági és tudományos szervezetek szellemi erejének fejlesztésében és stabilizálásában. Abban az esetben, ha ezek a szervezetek valóban meg tudják fizetni azokat, akik termékeikbe (szolgáltatásaik működtetésébe és fejlesztésébe) jelentős értékeket tudnak beépíteni, aligha fogják jelentős többlettehernek tekinteni a kiegészítő képzés tandíjait és időkedvezményeit; az igazán indokolt esetekben. Jól működtetett vállalatok esetén az ezzel kapcsolatos közösségi gondokat azzal is egyszerűsíteni lehet, ha a vállalat csupán csak hitelezi a tandíjat és fizetés időarányos részét a jelentkezőnek, átgondolt időtartamú térítési feltételekkel. Könnyen lehetséges, hogy egy-egy keményen dolgozó szakember-kollektívában egy-egy igényesebb pályázó ez utóbbi eljárást tartja majd saját maga számára eleve a legmegfelelőbbnek. 7. A képzés szellemi és eszköz-háttere. A távtanulási eszközök jelentősége a nappali képzés számára A távtanulásos képzés új módszereinek hatékonysága azon múlik, hogy mennyire tud a Kar - részben saját tanáraira, kutatóira, mérnökeire részben a korábban felsorolt címzetes egyetemi tanárokra, címzetes docensekre, meghívott előadókra és gyakorlatvezetőkre támaszkodva a célnak megfelelő tankönyveket és oktatási anyagokat, hang- és videokazettákat, hajlékony lemezeket, compactdisceket adaptálni, készíttetni és kipróbálni. Ugyancsak fontos a SZÁMALK erre a célra szánt munkaállomásainak számítástechnikai, méréstechnikai és elektronikai célú kialakítása és kipróbálása. Várható, hogy a távtanulás céljára létrehozott eszközök és szolgáltatások - megfelelő előrehaladás után - hasznos' eszközként tudnak majd szolgálni a Kar más irányú képzései számára, sőt részben az egyetem egésze számára is. 8. Tankönyvkiadási kérdések Ahhoz, hogy a Kar igazán könnyen és rugalmasan tudjon a SZÁMALK-kal közösen eljárni a fenti háttérkultúra kialakításában, javasoljuk az Egyetem tankönyvekkel és tananyagokkal kapcsolatos kiadási és terjesztési módszereinek tovább-