Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. május 22. (1065-1323) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 2. A Gépészmérnöki Kar tanterve - 3. Előterjesztés szakfordító, tolmácsképző szak létrehozásának engedélyezésére - 4. Értékelő jelentés a szerződéses munkák 1988. évi alakulásáról - 5. Egyebek - 1. Az Épületgépészeti Tanszék I-re egyetemi tanár kinevezése - 2. Javaslat 40 órás munkahét bevezetésére - 3. Tájékoztató a különböző pályázatokkal kapcsolatos teendőkről - 4. A hallgatói jogosítványok áttekintésének, újra szabályozásának határideje

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TANTARGY-PROGRAM ELEKTROTECHNIKA valamennyi szakirány részére 4. félév 2+1 v 5. félév 1+2 g 6. félév 2+2 vg Készítette és oktatja: az Elektrotechnika Tanszék a) Célkitűzés A tárgy a gépészmérnöki gyakorlat szempontjából szükséges, alapvető Ó3 maradandó villamos ismereteket közöl abból a célból, hogy a gebeiemként, energiaforrásul, vagy meghajtó egységként esetleg mérőeszköz gyanánt, vagy irányitő, vagy védelmi célra alkalmazott villamos berendezések a szükséges mértékig megisraerhetőkké váljanak számukra. A hallgatóknak az általános elektrotechnikai ismeretek bázisán részben képeseknek kell lenniök az alapvető villamos berendezések működésének megértésére, a berendezések kiválasztására, esetenként a bemérésükre és üzembehelyezésükre, továbbá üzemeltetésükre és egyszerűbb esetekben a hibák felderitésére és elháritására, másrészt konstrukciós, tervezési és kutatási területeken együtt kell tudni működniök a villamosmérnök kollégáikkal. Az ismeretközlés tekintetében cél az általános villamos alapok után a villamos műszerek, mérések, a villamos gépek, a teljositményelektronika, a hajtások és az energetika tématerületek feldolgozása. E tárgyprogram figyelembe veszi az évfolyamszintü Elektronika c. tárgy megjelcncset, amelynek alapjául szolgál. Az ismeretközlésen túlmenően a tárgy célja villamos szemlélet és készség kifejlesztése is, amelyben az előadások és tanulóköri gyakorlatok mellett nagy szerephez jutnak a laboratóriumi mérések. Cél még az is, hogy a tárgy számos helyen rámutasson a más tantárgyakkal, fogalmakban, törvényekben, alkalmazásokban fenn-^ állá kapcsolatokra. Gazdasági, társadalmi vonatkozások úgyszintén helyet kapnak. » b) Módszertan Az oktatás formája: előadás, tantermi gyakorlat és laboratóriumi gyakorlat. Az utóbbi csaknem kizárólag kiscsoportos méréseket jelent, amelyek a hallgatók aktiv, egyéni részvételét igénylik. Számos mérés során alkalmazásra kerül számítógépes meré's-adatgyűjtés, számitógépes feldolgozás és az eredmény^ grafikus és numerikus megjelenitése, továbbá automatikus mérnöki tervezés jellegű feladatok bemutatására. A vizsga Írásbeli, ^vagy szóbeli, a gyakorlati jegy alapja a félévi gyakorlati munka es a számítási feladat.