Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. április 24. (962-1064) - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. A hallgatói képviseleti rendszer, önkormányzatok működésének tapasztalatai - 3. A tanulmányi és vizsgaszabályzat alkalmazásának tapasztalatai, módosítások - 4. A hallgatók terhelése a BME-n - 5. Válasz az Egyetemi Tanács hallgatói tagozata által az étkeztetéssel kapcsolatban az Egyetemi Tanács elé terjesztett javaslatokra - 6. Javaslat a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók napidíjára - 7. Egyebek - 1. A középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók részvétele a nyelvoktatásban - 2. A társadalomtudományi tárgyak oktatása - 3. Az ösztöndíj-fizetések időpontjának vizsgálata

A hallgatói képviseleti rendszer működésének tapasztalatai Az 1985-ös Oktatási Törvény és az 1987. szeptember 1-én életbe­lépett BME Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint annak kari kiegészítései alapján 1987. őszén tanulókör-, évfolyam- és kari hallgatói gyűlések sorozatán, valamint az egyetemi hallgatói gyűlésen megválasztották az első alanyi hallgatói jogon felépülő képviseleteket, önkormányzatokat. Ezt az időszakot - a karok többségénél - megelőző KISZ-es képviseletek közül az ÉDŰB-k és KDJB-knél volt legzökkenőmentesebb az átállás. Itt működő rendszereket kellett átvenni, és itt jelentkezett leg­kézzelfoghatóbban a hallgatók érdekeltsége is. A legnehezebb a helyzet a tanszéki képviseletek területén volt, ugyanis a karok többségénél nem, vagy csak hiányosan működött, és ez a terület igényelte a legtöbb embert is. Minőségileg új feladatot jelentett a kari tanácsok és az egyetemi tanács hallgatói tagozatainak átalakulása. Nemcsak az e területe­ken kötelezően előírt 1/3-os hallgatói részarány és az ennek következtében felértékelődött hallgatói befolyás és érdekérvé­nyesítési lehetőségek jelentettek változást, hanem az is, hogy többségében egy KISZ által irányított szerepből egy kari egyete­mi képviseletet irányító, az adott terület összhallgatóságának érdekeit megjeleníteni tudó szerepre is át kellett (volna) vál­tani. Ennek érdekében a karokon és az egyetemen különböző kezdeményezé­sek történtek.Az előrehaladást nagymértékben gátolja a jogi, pénzügyi és technikai feltételek tisztázatlansága és szabályozat­lansága. A munkát tovább nehezíti a hallgatói érdekeltség alacsony szintje és a vezetők nagy leterheltsége. A jelen előterjesztés az Oktatási Törvényt követően kialakult hall gatói képviseletekkel foglalkozik és nem tér ki olyan fontos önkor mányzati formákra, mint pl. a kollégiumok, a közművelődés, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents