Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása

- 9 ­Látható, hogy a téritéses képzésben az oktatói közösség számottevő hányada vállal szerepet. Ez igen kedvező egyebek között az oktatói kar aktiv nyelvtudásának szintentartása szempontjából. Mindazonáltal fel kell figyelni arra, hogy a foglalkozta­tott oktatók száma rendre magasabb, mint a hallgatóké. Ez arra utal, hogy a Karoknak törekedni kell nagyobb létszámú csoportok szervezésére. Ezt gazdasági tényezők is indokolják (1. később). Ugyanakkor az oktatási színvonal tartása túl nagy csoportlétszámot nem enged meg. Igy az optimális csoport létszám 12-16 fő körül van. 4. Gazdálkodás és a működési feltételek biztosítása 4.1. Minisztériumi szabályozás A képzés bevételeit a hallgatók devizában befizetett tan­dijai és ellátási dijai (pl. kollégiumi dij) és forintban befizetett különél járási és esetleges térítési (pl. xeroxo­zás) dijai képezik. A befizetések az egyetem elkülönített számláján forintban jelennek meg (devizabefizetések a napi árfolyamon átszámolva). A gazdálkodás forintban folyik. A bevételeket 20%-os költségvetési (állami) befizetés terheli A tanév lezárása után a egyetem az oktatás bruttó deviza­bevételének 30%-át visszavásárolhatja, ugyancsak napi árfo­lyamon. (A befizetések és visszavásárlás napjain érvényes devizaárafolyamok különbsége miatt a napi árfolyamon számo­lás eddig még mindig hátrányos volt az egyetemre.) Az 1987­es újraszabályozás előtt a visszavásárolt devizát a egyetem saját belátása szerint osztotta 1/3:1/3:1/3 arányban beszer­zésekre: személyi visszavásárlásra: nemzetközi kapcsolatokra. Az 1987-es újraszabályozás a fenti tételekre 0,8:0,1:0,1 arányt irt elő. Ezt sérelmesnek találtuk és hosszú tárgya­lások után azt sikerült elérni, hogy az 1/3:1/3:1/3 arányt a tanévenkénti deviza-növekményre 1990-ig alkalmazhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents