Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988
1988. május 16. (1017-1294) - 1. Javaslat gazdasági és műszaki főigazgató kinevezésére - 2. Jelentés a BME 1987. évi gazdálkodásáról - 3. A szerződéses munkák 1987. évi teljesítésének értékelése - 4. Beszámoló a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság tevékenységéről, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzata - 5. Javaslat teremelnevezésre, szobor felállítására - 6. Javaslat a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézetben intézeti osztályok intézeti tanszékké alakítására - 7. Javaslat az Egyetemi Információs Központ létesítésére
- 2 egyetemi átlagban mintegy kétszeresére-rnásfélszeresére tudták növelni az alkotók - és az alkotásokhoz meghatározó jelentőségű hozzájárulásokat nyújtók - évi bruttó jövedelmét. E nélkül egyetemi közösségünk átlaga a hasonló felkészültségű és aktivitású országos átlaghoz képest súlyosan fonák helyzetbe került volna. Talán azonban még ennél is fontosabb, hogy voltak olyan alkotók - és kiemelkedő hozzájárulásokat nyújtó szupportálók akik az egyetemi átlagot lényegesen meghaladó fajlagos bevételű szerződéseket tudtak teljesíteni; és tudjuk azt is, hogy ennek a körnek egy része jelentős know-how átadásokat is végrehajtott 1987-ben. Egyetemi kollektívánknak ez a mintegy 1/4-1/5 része, a hazai kereseti körülmények skáláján, már egyértelműen méltó elismeréshez jutott. (A 8. táblázat utolsó sorában leirt 1/3 egy részéről van szó.) Nagyon indokolt újra meg újra felemlíteni, hogy egyetemi kollektívánknak ez a jelentős függése a szerződéses kutatás árbevételeitől, a mindennapi egzisztenciális értelemben, egészségtelen. A nemzetközi egyetemi gyakorlatban általában fontos szerepet játszik ez a tevékenység, de bevételei nem a résztvevők mindennapi kenyeréhez, hanem teljesítményeik kiemelkedő elismeréséhez szükségesek. Ma - és várhatóan a soronkövetkező években - azonban szembe kell néznünk azzal, hogy nálunk, itthon ezek a bevételek a mindennapi megélhetés szempontjából is létfontosságúak. Az oktatói fizetésemelések fontosak voltak tavaly és fontosak lesznek a következő években is. A költségvetés szűkös volta miatt azonban aligha remélhető, hogy bármilyen alaposan súlyozott költségvetés önmagában rendezni tudja az egyetemi jövedelmek átlagos helyzetét és pláne azt, hogy igazán méltó elismeréseket lehessen adni, akár a kandidátusi színvonalú oktatók és kutatók legerősebbjeinek. 3. 1988-ban az előző évi szerződéses bevételek - és az idegennyelvű képzés tavalyi bevétele - nélkül aligha tudna egyetemünk aktív nemzetközi tudományos életet élni. Ma a szerződéses kutatásban legeredményesebb oktatási egységek egyszerűen a hozzájuk visszatérített rendelkezési alapokból minden különösebb fennakadás nélkül diszponálni tudják az elnyert államközi ösztöndíjak, a külföldi vendégelőadói, vendégkutatói és vendégprofesszori meghívások útiköltségeinek forint fedezetét; és fedezni tudják azoknak a vendégprofesszori meghívásoknak és alkalmi nemzetközi szemináriumoknak a hazai költségeit is, amelyek már túlmennek a' kari vagy egyetemi költségfedezések lehetőségein. Az így képződő alapok - az idegennyelvű képzés hasonló célú pályázataival együtt - minőségi változást hoztak nemzetközi tudományos életünk alakításában; közelebb vittek ahhoz a kötetlen gyakorlathoz, amelyet külföldi egye temi társaink évek óta követnek. Nagyon fontos e két költségvetésen kívüli és a költségvetési források céltudatos, együttes alkalmazása és - a következő években - ennek a #hozzáállásnak céltudatos és módszeres továbbfejlesztése.
