Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 25. (1007-1232) - 1. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a BME Vegyészmérnöki Karán Élelmiszeripari és Biotechnológiai Szak indítására és tantervére - 3. A HM kiegészítő képzés tantervei - 4. Javaslat az 1987-ben induló energetikai üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseire és tantervére - 5. Az Egyetemen folyó oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének egyetemi szabályai - 6. A BME Közművelődési Szabályzata - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására

53 oktatót érintett. A vélemények minden érintetthez eljutottak s támpontot adtak az oktatómunka megitéléséhez. A kar anyagi ellátottsága .1. Bérgazdálkodás A kar bérgazdálkodását a kádermunka eszközeként folytatjuk. Hosszabb időszakot áttekitve, az oktatók átlagbér

e a következőképpen alakult: 1776. KI 100 170 160 150 160 120 Az oMoMk AflnoOír. 1776 1965 177S. 101) 1976 1777 197A 1977 1960 1961 19 62 1963 1964 IMS F 01 7 103.6 1031 wo 1036 V.7 101.2 101.6 1027 6)25 3)1.5 <vr1,8 SH 4115 4469 6146 6364 5606 5617 6074 63)1 7022 507 <vr1,8 • 6 •00 109,1 125.1 130,1. 1)42 141.4 1476 1537 170.6 1624 Kor •ír

1 6251 46 2 6 51H 5462 5710 5686 6K6 6504 7200 1620 Kor 'íi" »! 35 6 121.0 1264 1)4 3 1364 1450 152 9 •69,3 1772 1976 65' Évek Látható, hogy az egyetemi és a kari változások gyakorlatilag egybeesnek. Az 1976-85 közötti időszakban az átlagbér kereken 80 %-kal növekedett. A kari és egyetemi átlagbér viszonyát tekintve, a kar aránya 1978-ig kissé csökkent, azóta - ingadozásokkal - állandónak tekinthető, 1985-ben 101,5'% volt. Az egyetem valamennyi kara közül a Gépészmérnöki Kar átlagbére van legközelebb az egyetemi átlagbérhez. Lényegében ugyanezek a megállapítások tehetők az oktatók átlagkereseté

t (tehát az alapbér+közvetlen és közvetett Kl< ju(ím