Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 25. (1007-1232) - 1. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a BME Vegyészmérnöki Karán Élelmiszeripari és Biotechnológiai Szak indítására és tantervére - 3. A HM kiegészítő képzés tantervei - 4. Javaslat az 1987-ben induló energetikai üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseire és tantervére - 5. Az Egyetemen folyó oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének egyetemi szabályai - 6. A BME Közművelődési Szabályzata - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására

46 A létszámhelyzet vizsgálód során áttekintettük a félállású ojctatók. számának alakulását is. A vizsgálat eredményeit a következőkben láthatjuk: öis»! Kori t^-ii oí tgif* -dboo 1 FOMIOíú oktntík 1910-1«« 1976.100 7 Önw KI <• Wdldiú I oktoFík 1976 -1900 1970.100 IKtíórotao íonOr • dof »m . odjunkíui * foodr I Kari fóldldíú oí ,gy,f % Evek Megállapíthatjuk, hogy a vizsgált periódus jellegzetességei az egyetemen és a karon egybeesnek. A félállású oktatók száma 1981-ig meredeken csökkent, azóta emelkedett. A karon 1986-ban ugyanannyi félállású oktató volt, mint 9 évvel korábban, az egyetemen 7 %-kal kevesebb. A félállásúak számbavétele lehetővé tette, hogy az össze

s (fő és félállású) oktatón

k egyetemen belüli arányának változását is megvizsgáljuk. Egyértelmű, hogy ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott, jelenleg az egyetem fő és félállású oktatóinak 19,8 %-a dolgozik a gépészmérnöki karo

n (kizárólag a tanár, docens, adjunktus és tanársegéd kategóriák figyelembevételével) . /tó