Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1986-1987
1987. május 25. (1007-1232) - 1. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a BME Vegyészmérnöki Karán Élelmiszeripari és Biotechnológiai Szak indítására és tantervére - 3. A HM kiegészítő képzés tantervei - 4. Javaslat az 1987-ben induló energetikai üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseire és tantervére - 5. Az Egyetemen folyó oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének egyetemi szabályai - 6. A BME Közművelődési Szabályzata - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására
- 2 Beveze t és A Gépészmérnöki Kar jelenlegi és soron következő feladatait a kari "Fejlesztési Terv" irja le. E terv a valamennyi karon egyformán megfogalmazott korszerűsítő lépéseken túl, az alábbi sajátosságokat tartalmazza; - Megtartva a gépószképzés jelenlegi nagy erősségét jelentő analiziskészséget, fokozni kivánjuk a leendő gépészmérnökök szintézis és alkalmazókészségét. - A kar megitélése szerint az ipar várható fejlődésének legfontosabb jellegzetessége az egyre nagyobb szellemi értékhányadot képviselő, munka-, anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő, esztétikus termékek előállítása. Ennek egyik alapvető eszköze az ipar átfogó elekt ronizációja . A mikroelektronika egybeolvad a klasszikus gépészeti elemekkel, az automatizálás gyökeresen megváltoztatja a gépek, berendezések morfológiáját, a gyártást és a termelés irányítását. A gyártmányok, gyártási folyamatok és gyártóeszközök tervezését, a termelés szervezését és irányítását számitógépek segítik. Ennek megfelelően, az informatika elsajátítására új, korszerű tantárgyakat kivánunk bevezetni, a megfelelő eszközháttér biztosításával. - Az alapképzés konvertibilitásának fokozására egyrészt növelni kivánjuk a valamennyi gépészmérnök részére szükséges képzés arányá t (mindenekelőtt, az új informatika tárgyak bevezetésével) , másrészt a szako k - tantervi okokból jelentkező - merev határainak lebontására a jelenlegi szakokat megszüntetjük , s csak a kar adottságaira és a népgazdaság változó igényeire épülő, rugalmasan kezelhető szakirányokat működtetünk, Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a szakirányok adott köre akár több közös tárgyat is igényeljen, a hangsúly a szakirányú képzés rugalmasságán van. Ez a módszer felfogásunk szerint megfelel annak az elvnek, hogy a várhatóan folyamatosan jelentkező új igényeknek a keretek állandó újra és újra történő felbontása nélkül feleljünk meg. A leirt megoldással az oktatók többsége és a hallgatók egyetértenek, egyes oktatók máig is vitatják helyességét.
