Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

- 6 esetében a továbbképzési létszámot a lehetőségekkel összhangban kell megállapítani. Annak magvalósítása, hogy a BME az ország elsőszámú műszakitudományos kutatóintézménye legyen, kitartó erőfeszítést és rendkívül sok pénzt igényel. Az a rendkívül széles spektum, amit a BME szakmai prqfilja átfog igen nagy lehetőségeket biztosít valóban, de a személyi és anyagi ellátottság még nem tekinthető biztosítottnak ennek a feladatnak a betöltéséhez. Egybehangzó vélemény szerint javítani kell a műszaki értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsülését. A BME vonatkozásában en nek egyik lehetséges módja lenne, hogy az oktatói alapfizetés fejezné ki az oktató /műszaki értelmiség/ megbecsülését. Ez idő szerint az érvényben lévő rendeleteket sem használja ki a BME. Egyes vélemények szerint az oktatásban nyújtott teljesítmény nem jelentkezik alapvető értékmérőként. A beosztások mérhető feltételei elsősorban az akadémiai /egyetemi/ fokozatok, mig az anyagi jövedelem a külön munkák vállalásától függ. Elég kézenfekvő, hogy számottevő előrelépés az oktatómunka terű-' létén csak akkor várható, ha ezt a gyakorlatot hozzáigazítják a meghirdetett elvekhez. Az egyetemi oktatók megfelelő anyagi elismerése a kulcsa annak is, hogy az ipar és az egyetem között a kivánatos káderforgalom létrejöjjön. Az egyetem infrastruktúrájának fejlesztése a kedvezőbb munkafeltételek mellett nevelési szempontból is rendkívül jelentős A környezet nevelő hatása nem vitatható, így az oktató és nevelő munkának lényeges feltétele, hogy az egyetemi infrastruk túra feleljen meg annak a jövő századi iparnak amelynek szá-