Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése
IIUMI'tM'l -11 ''Gvr'l'I; fi P É S / T-I fi H N ö KI K ÍU'DAPEST XI.. JSUDAb'UlCI UT 4-li. K. I. 14 ~2JGÉPÉSZ fi U NÖ!\I KAP líHL DEKÁN Hozzás z ól ás a felsőoktatási itnézmények szervezetéről és működéséről szóló miniszteri rendelet tarmalmára c. vitaanyaghoz Két_kérdessel_kiyánok_foglalkoz 1./ A Kari Tanács összetétele „A" változat esetén a Gépészmérnöki Karon 96fő, a „B" változat esetén 120 fő. Ez azt jelenti, hogy a Kari Tanács működésképtelen. A tervezet szerint a tanács tagjainak fele külső szakember. Természetes, hogy az ipari tanácstagnak és a műszaki tudományos élet kiválóságait akarja megnyerni. Az ilyen kvalitású emberek elfoglaltságuk miatt feltehetően nem nagyon tudnak részt venni a Kari Tanács ülésein, ebből következik, hogy a Kari Tanács nemcsak működésképtelen, de sok esetben határozatképtelen lesz. Azt szokták mondani, hogy a Kari Tanács jelenlegi összetételénél fogva sem nem elég demokratikus, sem nem elég szakszerű. A baj azonban nem a tanács összetételében van, hanem azokkal a kérdésekkel, amelyek a tanács hatáskörébe vannak utalva. Vannak kérdések, amelyek eldöntése demokratikus uton kell történjen és vannak kérdések, amelyek eldöntéséhez szakértelein kell. /Például annak eldöntése, hogy egy tárgy programja jó-e vagy sem, szakmai kérdés, és itt a demokráciának nincs semmi keresnivalója/. Mindkét féle ügyet a szervezeti szabályzat ugyanazzal a tanáccsal akarja eldöntetni. Ebből következik, hogy akár hogyan is akarjuk a tanács összetételét megállapitani, ez sosem fog a feladatnak megfelelő lenni . Éppen ezért, az egyedüli lehetséges megoldás az, hogy a tervezetben is szereplő szakmai testületet nemcsak mint lehetőséget kell megemlíteni, hanem ponto-
