Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

- 4 formává válik akkor ez a jövőt tekintve tragikus hatású lesz. cc. / Az egyetemek fenntartása, a magánegyetemek kivételével, mindenütt a világon kormányzati feladat. Nálunk is ez volt a helyzet egy két évtizeddel ezelőtt. Az ipari kapcsolatokból eredő, bevételek mindig hozzájárultak az egyetem finanszírozásához, ma azonban ez a hozzájárulás olyan mértékű, hogy nélküle az Egyetem létezni sem tudna. Az Egyetemen folyó oktatási /laborok/ kutatási munkák eszközállomány összértékének nem hogy a fejlesztése de szintentartása sincs biztosítva. A KK munkákból befolyt összeg egy kis hányadát visszakapják ugyan a Tanszékek de ez a végzett KK munkára eső amortizációt sem fedezi. Ez a folyamat kimeríti a rablógazdálkodás fogalmát. A korszerű technika és technológia oktatási eszközháttere állandóan bővülő felujitást kiván na. Erről jelenleg álmodni sem lehet. A jelenleg korszerűen felszerelt egységek is szomorü jövő elé néznek, ha eszközeik elhasználódnak, elavulnak. dd./ Pontos adatokkal nem rendelkezünk, de sok jel arra utal, hogy az Egyetem költésgvetésből és KK-ból származó bevételeinek mind nagyobb hányada esik az oktatás és kutatás vonatkozásában a "nem termelő" rétegre, a sokszor felesleges, adminisztratív, nem feltétlen szükséges vagy felesleges egyéb szervezetekre. Az Egyetem egyes irányító, műszaki és gazdasági szervei rosszul szervezettek és sok esetben olyan feladatokat is a Tanszékekre hárítanak, amelyeket nekik kellene elvégezni. Ugyanakkor pl. a KK ügyeket intéző csoport, amely több mint félmilliárd Ft-os szerződés-volumen lebonyolításáért felelős, az elemi munkafeltételek hiányában kénytelen dolgozni. ee./ A BME-n, márcsak területi adottságok folytán sem lehet elképzelni hallgatói és oktatói létszámnövekedéssel együttjáró extenzív fejlesztést. Az azonban bizonyos, hogy a műszaki fej-