Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

_ 29 ­gató/ által meghatározott államvizsga-időszakban te­hető. Több részből álló államvizsga esetén a Szabály­zat állapitsa meg az egyes vizsgák közötti felkészü­lési idő legrövidebb tartamát. - A Tvsz-nek meg kell határoznia az államvizsga leté­telének végs ő időpontját: ez a végbizonyítvány meg­szerzése utáni legkésőbb 3 év lehessen. - Az állami vizsgáztató bizottság elnöké t - az intézmé­nyi tanács javaslatára - az irányitó miniszter, ta g­jai t a rektor /főigazgató/ bizza meg 3 évi időtartam­ra . - Az állami vizsgáztató bizottságnak az elnökön kivül 2-4 tagja legyen. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg az intézmény tanára vagy docense lehet /a tagok sorába e személyeken kivül a d­junktu s is legyen megbízható/. - Az állami vizsgáztató bizottságot úgy kell összeállí­tani, hogy tagjai sorából kerüljön ki a vizsgáztató /kérdező/, továbbá az ÁVB-ban legyen külső szakember is. - A jelölt felkészültségét az ÁVB tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megálla­pítják az osztályzatot /osztályzatokat/. Szavazat­egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. - Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. c/ Az államvizsga eredményét - "Klasszikus államvizsga" esetén: a vizsgatárgyak és a szakdolgozat osztályzatainak egyszerű számtani átlaga adja. A szakdolgozat osztályzatát súlyozottan is szá­mításba lehet venni.

Next

/
Thumbnails
Contents