Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

- 5 A posztgraduális képzés iránti érdeklődést véleményünk szerint túlbecsülték. A II. 1. pontnál ki kellene emelni, a kollégiumok szerepét a mérnökké válásban. A 11.12. pontnál a felsőbb szerveket kell kérni a felvételi rendszer átalakítására, az nem egyetemi hatáskör. A IV. fejezetben meg kellene említeni az egyetem belső kooperációinak - nem eléggé kihasznált - lehetőségét, egymás kutatási eszközeinek viszonylag egyszerű biztosítására. Több Tanszék javasolja, hogy az Egyetem végrehajtás szem.pontjából legfontosabb egységei a Karck legyenek és jelentős erőfeszítéseket kell tenni a Karck pozíciójának / az oktatás és tudományszervezés, anyagi ellátottság és ipari kapcsolatok/ megerősítésére. A II. 3. ponthoz: a technológia oktatásával kapcsolatos megállapítások egy része az egész képzésre igaz, más része vitatható, /különösen, ha figyelembe vesszük a mérnökök tevékenységi időtartamát és a technológiai szinvonal hazai egyenetlenségeit/, ezért kihagyása javasolható. A II.4. ponthoz: nem valószínű, hogy a fejlett programrendszerek előállítása az algoritmizálásig valamennyi mérnök feladata lenne - feltehetőleg itt is ésszerű munkamegosztás alakul ki a mérnök és az informatikai szakember között. Ezért a II.4.-ben kitűzött cél módositása indokolt lenne. A IV.3. ponthoz: nem látszik célszerűnek a BME-nek, mint intézménynek szervezett képviselete az MCA, MEESZ és a főhatóságok munkájában. Az intézményi képviselet, amely nyilvánvalóan nem korlátozódhat a BÍE-re, biztosan nem javitaná a testületek, szervezetek munkáját. Hiányzik, vagy nem eléggé hangsúlyozott a tudományos kutatás oktatásban játszott szerepe a fejezet továbbra is túlzottan fe jles ztétőrien tá11. Ki kellene emelni az egyetemi tömegsport fejlesztésével összefüggésben az egyetemi szabadidőközpont létesítésének sürgetését. A világ minden nagy egyetemének a sajátos arculatát többek között az ilyen szabadidőközpontok adják. Az alapképzés céljai között a kutatásra való felkészités megjelölése hibás, mert a konkrét mérnöki munkára való felkészítésre is alig jut idő. A kutatás oktatására a tudományos továbbképzésben és főleg a tudományos továbbképzésben kell sort keriteni. Miért nincs megjelölve, hogy melyik az a nyelv, amelyet tárgyalóképesség szitjén kell ismernie a hallgatónak? Annak, hogy a hallgatóságot lényegesen nagyobb mértékben vonjuk be a kutató tevékenységbe, /s ez később, a továbbképzéssel kapcsolatban is megjelenik/ semmi realitása nincs, mert az egyetem ehhez nem tudja a feltételeket biztositani.