Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

- 37 Az átirányítás e megoldására égető szükség van: a jelöltek túlnyomó többsége ugyanis eredetileg nem is gondol a kisebb, "vevő" intézményekre, nem jelöli meg felvételi jelentkezési lapján, így azután, a sikertelen vizsga után, tudomást szerezve másik intézmény alacsonyabb pontszámáról, az eddigi gyakorlat szerint részben a fellebbezési és méltányossági eljárásba ágyazva, részben pedig informális csatornákon próbálják korrigálni eredeti szándéknyilvánitásukat. A fölajánlás ezt Intézményesíti. Ugyanigy, a fölvételi eljárások lezárulta után, az elsőéves keretüket kitölteni nem tudó "vevő" intézmények is egymást keresztül-kasul szelő akciókat indítottak hallgatólétszámuk bővitésére. E megoldás rendszeressé teszi utánpótlásuk biztosítását, s ami talán még fontosabb: mindezt a felvételi eljárás időszakában. Az átirányításnak tehát öt tipusa van. Az első, az általános: a különböző zónákba tartozó felsőoktatási intézmények közötti, mely ha a jelölt több intézményt jelöl meg, tulajdonképpen automatikus. Az intézményen belüli átirányítás /karok, illetőleg szakok, tagozatok között/ a felvételi bizottságok döntésétől függ. Az azonos zónába tartozó intézmények közötti átirányítás önkéntes, az intézmények közötti viszonytól függ. A fölajánlásos átirányítás pedig lényegében a "vevő" intézmények igényeihez igazodva, azok önkéntességén alapul. Az átirányítás rendkívül fontos funkciót teljesít, tulajdonképpen egy újraelosztási feladatot lát el, főként a kevésbé keresett szakok Irányába. /Ez például a pedagógusképzésnél kifejezetten előrelendítő lehet./ Eddig ezt az újraelosztást lényegében a fellebbezési eljárásba ágyazták be /nem véve tekintetbe annak jellegét/, amely nehézkes volt, gyakran áttekinthetetlen, nem funkcionált tökéletesen, s a minisztériumokra méltánytalanul és értelmetlenül nagy terhet rótt. /Maga a minisztérium tájékoztatójában nem is ajánlotta a jelentkezőknek az esetleges átirányítási kérelmeket./ 9. A két felsőoktatási intézménybe, illetőleg szakra beadott kérelem mellett egyidejűleg jelentkezhet a pályázó művészeti főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári