Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

- 25 közzé kell tenni. A nyilvánosság elvének ez az első érvényesülése. A felvételi vizsgák körüli misztikum a jelenlegi gyakorlat hatására ezen a ponton kezd terjengeni. A humanizmus azt követeli, hogy az esélyteleneket ne kényszerítse a bizonytalanság egy értelmetlen vizsgára. A szóbeli vizsga előtti közzététel hozzájárulna ahhoz, hogy számosan távolmaradnának a szóbeli vizsgától. Az így fölszabaduló időt az alkalmasabb jelöltek alaposabb vizsgáztatására lehet fordítani. A közzététel formája egyszerű lehet: pl. a névsor ktakasztása az intézmény egy jól megközelíthető pontján. Az írásbeli eredménye alapján szóbeli vizsgára nem bocsátható jelölt is betekinthet írásbeli dolgozatába, melyről az intézmény Tanulmányi Hivatala gondoskodik. 19. A szóbeli felvételi vizsgabizottságokhoz - amennyiben több bizottságot szerveztek - a jelölteket a szóbeli vizsga napján közvetlenül a vizsgáztatás kezdete előtt sorsolással kell beosztani. A sorsolás nyilvános, valamennyi aznapi vizsgázó előtt történik. Ezzel javitható a felvételi vizsgák tisztasága /vagy tisztaságának jóhire/. 20. A szóbeli vizsga a közvetlen érdekeltek számára nyilvános. /Közvetlen érdekeltnek számit a közeli hozzátartozó, a jelölt tanára, az nzévi felvételiző/. .Amiként a felsőoktatásban valamennyi vizsga /kollokvium, szigorlat, államvizsga/ nem titkos, zárt, hanem nyilvános, semmi som indokolja, hogy a szóbeli vizsga is ne legyen az /különös tekintettel a fellebbezési jog érvényesitésére/. A vizsga komolyságának és rendjének megóvása érdekében a bizottság elnöke korlátozhatja a nyilvánosságot. A nyilvánosság kizárása eset en a bizottság elnöke köteles a vizsgáztátok altal aláirt feljegyzést késziteni, s azt a felvételi bizottsághoz eljuttatni.