Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. december 16. (278-492) - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról, különös tekintettel a kétlépcsős képzés tapasztalataira és továbbfejlesztésére - 2. Az 1986 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervei - 3. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 4. Javaslat a BME 1986. évi költségvetési, felújítási és beruházási tervére; a fejlesztési és részesedési alap felhasználási programjára - 5. Különfélék

- 8 1.2 A beiskolázás helyzete a Karon A jelentkezők száma 1983-tól kezdődően lassú növekedést mutat /l.l táblázat/. 1983-ban került bevezetésre az uj felvételi pontrendszer. Az utóbbi két évben a beiskolázási ponthatárt sikerült stabilizálni /az alsó ponthatár 90 pont volt/. A fizikai dolgozók gyerekeinek arányszáma évről-évre meghaladja a 40 %-ot. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szakközépiskolákból felvettek száma átlagosan az első évfolyamnak mintegy 40 %-át teszi ki, ezek a hallgatók fizika helyett különféle helyettesítő tárgyból tettek felvételi vizsgát. /Ehhez járul az a tény, hogy ez évtől kezdődően a gimnáziumból jelentkezők is választhatnak kémiát fizika helyett/. A szakközépiskolákból felvételre kerültek gyenge alapképzettsége fizikából megneheziti az egyetemi szintű fizika oktatást. Ezért az 1983/84-es tanévtől bevezettük a fakultativ fizika oktatását az első év második félévében. A fakultativ fizika célja a középiskolai fizika felfrissítése, és a szakközépiskolából jöttek számára a későbbi fizika tárgy megalapozása. Az esti tagozaton évek óta kevés a jelentkezők száma, és - a másoddiplomások kivételével - a jelentkezők előképzettsége is nagyon hiányos. Az esti üzemmérnöki fokozatot ugy hirdetjük meg, hogy csak elegendő számú