Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1985. november 11. (183-277) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az Egyetem szervezetét érintő MM javaslat véleményezése - 2. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 3. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására
- 6 1.4 Az Egyetemi Tanács - a Főiskolával rendszeres kapcsolatban álló karok közvetlen tapasztalataira is figyelemmel - igen nagyra értékeli az Ybl Miklós Épitőipari Műszaki Főiskola oktatási tevékenységét. Ugy véli, hogy a Főiskola kiemelkedő szerepet tölt be az ország épitőipari üzemmérnök képzésében és méltán foglal helyet a legsikeresebben működő főiskolák sorában. A Tanács ezért örömmel veszi tudomásul, hogy a javaslat az épitőipari üzemmérnökképzés Budapesten történő - legalább részleges — továbbfolytatását is előirányozza. 1.5 Az Egyetemi Tanács figyelemmel az 1.2-1.4 pontokban rögzítettekre, azt látná célszerűnek, ha a Főiskola budapesti és debreceni részlege - legalább addig, amig a realitásokhoz igazodó feladatmegosztás végleges körvonalai kirajzolódnak egyazon intézmény keretében működne. Ez lehetővé tenné a hallgatói létszámok rugalmas kezelését, a meglévő személyi és tárgyi feltételek előnyös felhasználását. A Tanács ezért ugy véli, hogy a budapesti részleg szervezeti hovatartozásának végleges rendezése csak egy, már megállapodott helyzetben lehet kivánatos. 1.6 A végleges rendezést célzó esetleges későbbi szervezeti intézkedéseket illetően az Egyetemi Tanács utal a BME távlati fejlesztési tervében már rögzitett azon álláspontjára, miszerint az egyetemi szintű és a főiskolai szintű képzést az érintett két kar vonatkozásában is csak párhuzamos formában látja reálisan megvalósithatónak. 1.7 Kötelességének tartja a Tanács felhivni a figyelmet arra is, hogy a budapesti részleggel kapcsolatos bármilyen szervezeti döntés megvalósitása esetén az üzemmérnökképzéshez továbbra is elengedhetetlenül szükség van a Főiskola jelenlegi székházára. A Tanács ezen véleményét alátámasztja az, hogy a BME maga is fejlesztésre szorul oktatási célú helyiségek tekintetében. A hallgatói létszámok csökkenéséből eredő tartalékot az 5 napos munkahétre való áttérés, az uj képzési formák bevezetése, a továbbképzési feladatok bővülése és nem utolsó sorban az egyre nagyobb számban igényelt számítástechnikai laboratóriumok jórészt kimerítették. A székház sok tekintet-
