Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 30. (1630-1881) - 1. Munkaprogram a BME távlati fejlesztési tervének végrehajtásához és a kari fejlesztési tervek jóváhagyása - 2. A BME VII. ötéves tervének beruházási programja - 3. A felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerére, valamint a létszám-és bérgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó MM tervezet - 4. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 5. Előterjesztés a Fizikai Kémia és az Alkalmazott Kémia Tanszék összevonásával létesülő új tanszék elnevezésére és feladatkörére - 6. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. Különfélék
3 a hallgatóknak a demokratikus közéletbe történő fokozottabb bevonása öntevékenységük kibontakoztatása utján. - Az oktatás színvonalának növelése és a tudományos szellemi potenciál jobb kihasználása érdekében a felsőoktatásnak az országos kutatási hálózat egyik alapvető elemévé fejlesztése; az intézményeken belüli, az intézmények, kutatóintézetek és termelőüzemek közötti együttműködés fejlesztése. Mindezek alapján a mérnökképzésnek olyan irányban kell fejlődnie, hogy mérnökeink konvertálható ismeretekkel rendelkező, az igényekhez és feltételekhez gyorsan alkalmazkodni tudó, komplex műszaki-gazdasági szemléletű és modern korunknak megfelelően müveit, marxista világnézetű, közéleti alkotó értelmiségiek legyenek, akik a szocialista rendszer mellett elkötelezetten látják el a szakmai, irányitó, kulturát közvetitő és közvéleményalakitó fuknciókat. Mindezeket a jelenleg érvényben lévő ill. a később hatályba lépő újrafogalmazott kibocsátási cél értelemszerű érvényesítésével, a gépészmérnökképzéssel szemben is támasztott, alapvető követelményként fogjuk fel. 1.3 A gépészmérnökök az oktatás, tudományos kutatás és műszaki fej-, lesztés, az anyagi termelés, a szolgáltatások és az irányitás minden szintjén működnek. Képzésük fejlesztésének tervezésénél azonban — szakképzettségüknek megfelelően — abból indulunk ki, hogy alkotó tevékenységüket elsősorban az anyagi termelésben, döntően az ipari szférában kell végezniük. A képzés tartalmát tehát az ipar jelenlegi helyzetéhez, valamint várható fejlődéséhez kell igazitanunk. Az ipar várható fejlődésének legfontosabb jellegzetessége a munka-, anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő, esztétikus és egyre nagyobb szellemi értékhányadot kf^pvise lő termékek előállítása. Ennek egyik alapvető eszköze az ipar átfogó elektronizációja. A mikroelektronika egybeolvad a klasszikus gépészeti elemekkel, az automatizálás gyökeresen megváltoztatja a gépek, berendezések morfológiáját, a gyártást és a termelés irányítását. A gyártmányok, gyártási folyamatok és gyártóeszközök tervezését, a termelés szervezését és irányitását számitógépek segitik. Ennek megfelelően az informatika elsajátítására uj,
