Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. június 30. (1630-1881) - 1. Munkaprogram a BME távlati fejlesztési tervének végrehajtásához és a kari fejlesztési tervek jóváhagyása - 2. A BME VII. ötéves tervének beruházási programja - 3. A felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerére, valamint a létszám-és bérgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó MM tervezet - 4. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 5. Előterjesztés a Fizikai Kémia és az Alkalmazott Kémia Tanszék összevonásával létesülő új tanszék elnevezésére és feladatkörére - 6. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. Különfélék

2 közlekedés, épitő-épitész) a lehetőségeken belül egyeztetnék elképzeléseiket, és közelitenék a modulok elhelyezkedését, értelmezését, tehát növelnék ilyen irányban is a képzés rugalmasságát. A jelen tervidőszak lezárása után célszerű lesz értékelni a moduláris képzési struktura előnyeit, és akkor lehetőség szerint közeliteni kell a modulok értelmezését, időtartamát, elhelyezkedését, kapcsolataikat. Az egyetem Távlati Fejlesztési Terve elsősorban az egyetem intenziv fejlesztését tűzi ki célul. A tervben konkrét épület beruházás nem szerepel. Ugyanakkor a karok oktatásfejlesztési elképzeléseiket jelentős, mintegy 50%-os oktatási területbővítéssel látják megvalósíthatónak. Ezen elképzelések részben a meglévő épületek tetőterében, vagy emeletráépítéssel megvalósíthatók, de mindenképpen módositásra szorul a távlati fejlesztési terv azon pontja, miszerint az egyetem területén nem épülne ujabb épület. A karok oktatásfejlesztési terveinek realizálásához sürgősen, lehetőleg még ebben az ötéves tervben, uj oktatási épületet kell épiteni. Ha ez nem valósul meg, módosítani kell azokat az elképzeléseket, amelyek az előadási órák arányának csökkentése mellett a készségfejlesztő, önálló munkán, team munkán alapuló (tehát mindenképpen helyigényes) oktatási formák arányát kivánják növelni. A karok a Gépészmérnöki Kar kivételével nem foglaltak állást a tanterv időbeosztásával kapcsolatos kérdésekben, konkrétan abban, hogy elfogadható-e az éves rendszer bevezetése a féléves rendszer helyett (évismétlés, vizsgák télen és nyáron, pótvizsga időszak nyáron stb.). Bár ez másodlagos, formai kérdés, a tartalmi kérdések eldöntése után, a konkrét tantervi elképzelések megfogalmazása előtt mindenképpen dönteni kell, hogy milyen formában jelenjen meg a tanterv.