Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 30. (1630-1881) - 1. Munkaprogram a BME távlati fejlesztési tervének végrehajtásához és a kari fejlesztési tervek jóváhagyása - 2. A BME VII. ötéves tervének beruházási programja - 3. A felsőoktatási intézmények oktatói követelményrendszerére, valamint a létszám-és bérgazdálkodás korszerűsítésére vonatkozó MM tervezet - 4. Az Egyetem káderutánpótlási terve - 5. Előterjesztés a Fizikai Kémia és az Alkalmazott Kémia Tanszék összevonásával létesülő új tanszék elnevezésére és feladatkörére - 6. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. Különfélék
16 IV. Tudományos kutatás Az Egyetem távlati fejlesztési koncepciója a kutatás hosszutávu alapelveit rögzitette, a rövidtávú megvalósítható célokat viszont a következő néhány éves intervallumra vonatkozó aktuális peremfeltételek határozzák meg. Jelenleg azonban ezeknek egy része még nem alakult ki. Igy nem ismeretes többek között az Egyetem részesedése a központi kutatási programokból, a szerződéses munkák újraszabályozásának részletei, stb. Ezért a rövidtávú tervezéskor már ismert tényezőkön kivül számos becslésre kell támaszkodni. A. A kutatás feltételrendszere Mindent egybevetve a terv következő feltételezésekre épül. 1. Az egyetemi kutatómunka volumene lényeges mértékben nem változik. E feltételezést alátámasztja egyrészt az, hogy az elmúlt években az MM és MTA támogatásból, állami megbízásokból, valamint szerződéses munkákból finanszírozott kutatások összvolumene reál értékben telitődést mutatott, amely arra utalt, hogy a rendelkezésre álló belső kapacitás stb. teljesitő képességének határáig volt igénybe véve. Ez a határ jelenlegi árakon számitva kb. 750 millió Ft bruttó ráfordítással jellemezhető. Másrészt a közeljövőben nem várható olyan létszámmozgás, amely lényeges mértékben megváltoztatná ezt a kapacitást. 2. A kapacitás kisebb mértékű növekedéséhez vezethet az, ha az oktatóknak azt a rétegét sikerül uj finanszírozási források segítségével jobban mobilizálni, amelyeik ez ideig kevésbbé találta meg a helyét a főleg iparorientált fejlesztési tevékenységben. Ilyen hatást elsősorban az alapkutatások fokozott támogatására létrehozott OTKA alapoktól várható,ha e feltétel-rendszeren belül sikerül megoldani a kutatást végző belső személyi érdekeltségét is.
