Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. június 9. (1399-1629) - 1. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 2. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 3. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 4. Az Egyetem 1981-85. évi kutatási terve végrehajtásának értékelése és az 1986-90. évekre szóló középtávú kutatási terve - 5. Javaslat doktori oklevél honosítására - 6. Különfélék

- 17 ­Az ipari hasznositás szempontjából a TKFA támogatással folyó kutatásoknak is van közvetett hatása. Ezek igen je­lentősek az oktatásfejlesztés és a későbbi kutató-fej­lesztő tevékenység megalapozása szempontjából. Az ipari hasznositás szempontjából a már emiitett hosszu­távu témák mellett kiemelkedő a Műszer- és Méréstechnika Tanszék által kifejlesztett MMT mikroprocesszoros rendszer, amelynek gyártását a MEDICOR Müvek végzi és á Tanszéknek jelentős szerepe volt a gyártáselőkészitésében és az alkal­mazások terjesztésében is. Ezért a fejlesztő tevékenységért a Műszer- és Méréstechnika Tanszék négy oktatója Állami Dij­ban részesült. Az Automatizálási Tanszék az SZKI-val együttműködve hozott létre olyan számítástechnikai eszközöket, amelyek jelentős hozzájárulások voltak a személyi számitógépek és perifériá­lis berendezések hazai gyártásához. Az elmúlt tervidőszakban a tudományos továbbképzési rendszer reformja következtében lehetőség nyilt arra, hogy a megelő­ző tervidőszakhoz képest több pályakezdő fiatal kezdje meg kutató munkáját a Kar tanszékein.A nappali szakmérnök kép­zés rendszere erre lényegében már korábban módot adott és az uj tudományos továbbképzési rendszer ezzel számos szempont­ból nincs összehangolva. A továbbképzési rendszerben részt­vevő pályakezdő fiatalok figyelembe vétele a káderutánpótlás szempontjából továbbra is akadályokba ütközik. Az eddigi nehézségek mellett egyre döntőbb akadályozó tényező az, hogy az egyetemi alapbérek folyamatos relativ csökkenése egyre kevésbé teszi vonzóvá a pálykezdő fiatalok számára az egyetemi munkahelye­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents