Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. május 19. (1127-1398) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Személyi kérdések: javaslat a Mérnöki Továbbképzési Tanács elnökének megbízására és javaslat tanszékvezetői megbízásra - 2. A Központi Oktatási Egységek Természet-és Társadalomtudományi Karrá való átszervezése - 3. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására dr. Barbara L. Morris, a St. John’s Egyetem oktatási elnökhelyettese részére - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 6. Előterjesztés a BME Villamosmérnöki Karán Informatika szak létrehozására - 7. Javaslat a Finommechanika-Optika Tanszék és az Alkalmazott Biofizikai Laboratórium összevonásával intézet létrehozására - 8. Javaslat a Gépészmérnöki Kar új levelező tantervére, valamint a műszaki szakoktatói szak új tantervére - 9. Az 1985. évi szerződéses tevékenység értékelése - 10. Jelentés a BME 1985. évi gazdálkodásról - 11. Különfélék - 1. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására - 2. Javaslat doktori oklevél honosítására
- 5 megnevezve. A tárgyak tartalmát az ágazati célkitűzéseknek meg. felelően kell meghatározni. Az ágazati célkitűzés adja meg azt a műszaki környezetet, amelyben a hallgató addigi programozási és információfeldolgozási ismereteivel konkrét műszaki produktumot tud létrehozni. Ez a mellékmodul 52 óra/hét terjedelmű. Fontosnak tartjuk azt, hogy az egyes tárgyak óraszámai egymással megegyezőek /4 óra/, igy egy széles tárgyválasztékból sokféle kombináció hozható létre. Lehetséges meghatározni a kötelező ágazati tárgyak körét, az alternativ szubmodulok körét, a szabadon választható tárgyak körét, vagy bármilyen a műszaki haladással felmerülő képzési célt szolgáló tárgyak körét /pl. robotok irányitása/. Előterjesztésünkben egy példán, a híradástechnikai ágazaton mutatunk be egy lehetséges ágazati konstrukciót. 4.4. Az egyéni képzés szubmodu l egyrészt a 4., 5., 6. és 7. félévben heti 2 illetve 3 órás témalaborból áll, ahol a hallgatók oktatókhoz kapcsolódva résztvesznek a tanszékeken folyó munkában, és ennek keretében személyre szóló feladatokat kapnak, másrészt a 8. félévben 5, a 9. félévben pedig 6 órában az Önálló laboratóriumból, ahol a hallgatók egy jelentősebb műszaki produktumot hoznak létre felhasználva az addig tanult ismereteiket. Ezek a feladatok figyelembe veszik a hallgatók szakmai érdeklődését és képességét is, tehát az egyéni képzés mellett mód nyilik a kiemelkedő képességüekkel való kiemelt foglalkozásra. Ez a szubmodul 22 óra/hét kiméretü. 4.5. A társadalomtudományi, nyelvi és egyéb tárgyak heti óraszáma /a testneveléstől eltekintve/ 56 óra. 4.6. Összesitve a 4.1. - 4.5.-ben szereplő óraszámokat, valamint a vizsgák és szigorlatok számát:
