Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1985. március 11. (311-468) - 1. Javaslat az Építőmérnöki, a Gépészmérnöki és az Építészmérnöki Kar kiegészítő képzésének tanterveire - 2. A szakmérnökképzés 1986-1990. évekre szóló ötéves terve - 3. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására

- 2 6477, az 1970/71-es tanévben 3078, az 1981/82-es tanévben 1191 volt. A nappali tagozaton kitűzött ponthatárt az 1979/ /80-as tanévben 25 jelentkező érte el. A képzésben a felvételi ponthatár 3-6 ponttal kevesebb volt, mint a nappali tagozaton. A felvett hallgatók között nagy volt a lemorzsolódás, a kimaradtak 80 %-a a gyenge felvételi eredményt elérőkből került ki. Ugyanakkor megállapították, hogy a már üzemmérnök diplomával jelentkezők száma meghaladja a felvételi vizsgákra jelentkezők számát. 4. Az Egyetemi Tanács 1982. november 8-i ülésén az üzemmérnökök szakirányú továbbképzésével kapcsolatban olyan határozatot hozott, mely szerint a kiegészitő képzést egyetemünkön az 1984/ /85-ös tanévben általánosan be kell vezetni. Az Egyetemi Tanács határozataiban: - állást foglalt a 12 féléves esti, levelező képzés ideiglenes szüneteltetéséről; - egyetértett azzal, hogy a munka melletti okleveles mérnökképzés fő formája a szakiránynak megfelelő üzemmérnökök kiegészitő képzése legyen. Ennek időtartamát 4-7 félévben jelölte meg. Az Egyetemi Tanács ugy határozott, hogy a kiegészitő képzést 1984. szeptemberében kell meginditani; - lehetővé tette, hogy egyetemet végzettek /másoddiplomások/ kivételes esetben egyéni tanterv alapján szerezhessenek mérnöki oklevelet; - megbízta az oktatási rektorhelyettest egy, a karok képviselőiből álló bizottság létrehozására, amelynek feladata a szükséges egyetemi szintű rendelkezések előkészítése, illetve a karok közötti tapasztalatcsere biztosítása. 5. Az esti-levelező képzéssel foglalkozó Felnőttoktatási Bizottság kidolgozta az esti, levelező és kiegészitő képzés uj rendszerét .