Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. szeptember 24. (5-74) - 1. Beszámoló az Egyetem 1983/84. tanévi munkájáról és előterjesztés az 1984/85. tanévi munkatervre - 2. Javaslat a tanácsi bizottságok kiegészítésére - 3. Javaslat vezetői megbízásokra - 4. Javaslat Állami Díj adományozására

- 14 számának 50%-os emelése tovább neheziti a helyzetet, igy az elkövetkező évekre intézkedéseket kell kidolgozni az oktatási terület optimális kihasználására. Az ifjúságpolitikai munka terén a legfontosabb feladatunk a hallgatók körében végzett világnézeti-politikai felmérés megszervezése, a beérkezett kérdőivek feldolgozása, kiértékelése volt. A kérdőiveket I-III-V. éves hallgatók töltötték ki. A felmérésről számitógépes feldolgozás készült. Az eredménytáblázatot a felmérés elvégzésére alakult bizottság tagjai értékelték. A szöveges elemzést megtárgyalta a Pártbizottság agit.prop. bizottsága és ifjúsági bizottsága, valamint az Egyetemi Tanács. A Tanács egyebek mellett ugy határozott, hogy megfelelő konzultációk után elő kell késziteni az oktatók világnézeti-politikai arculatának vizsgálatát is. A tanév ifjúságpolitikai szempontból is jelentős eseménye volt a márciusban megtartott Ifjúsági Fórum, amelyen a műszaki felsőoktatás fejlesztési koncepciójára vonatkozó javaslat került megvitatásra. Az oktatási rektorhelyettes vezetésével működő ifjúságpolitikai bizottság folyamatosan figyelemmel kisérte az 1981-es Ifjúsági Parlament határozatait. A felelősök - néhány pont kivételével -'esetenként az előirt határidő után, nagyrészt teljesítették a határozatokat. Nevelőmunkánk fontos tényezői a kollégiumok és az elsősorban ide koncentrálódó közművelődési tevékenység. Az elmúlt évben ezen a téren összességében kiegyensúlyozott volt a helyzet. A korábbi évekhez mérten kevesebb alkalommal kellett foglalkozni az előkészítetlen rendezvények tartalmi, esetenként politikai-ideológiai problémáival. A közművelődési bizottság foly« tatta a kollégiumok közművelődési munkájának vizsgálatát. Ez évben a Schőnherz Zoltán, a Rózsa Ferenc és a Vásárhelyi Pál kollégiumok tevékenységét vizsgálta a helyszinen tartott, bejárással és ismerkedéssel egybekötött ülésein. Megállapítást nyert, hogy tovább erősödött a kollégiumoknak a közművelődési mozgalomban is megjelenő autonómiája, sajátos kulturális profiljuk lényegében kialakult. A nagyon eltérő feltételek és adottságok ellenére is minden vizsgált kollégiumban találhat-