Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 12. (75-166) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME demonstrátori szabályzatára - 2. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására - 4. Tanszékvezető helyettesítésére javaslat

A BME Közlekedésmérnöki Karon 1986-tól indítandó szakmérnöki képzés struktúrája, fó'bb elvei és módszerei / részletek/ A szakmérnökképzés tanterve A tanterv egymásra épülő, egymást kiegészitő és támogató tantárgyakat, tevékenységi formákat és követelményeket tartalmazzon, biztositva ezáltal a résztvevők készségeinek fejlődését, megfelelő jártasságukat az adott tudományterületen. A tantárgyak száma/ és a vizsgák száma is / félévenként legfeljebb négy. A tantervek összeállításánál nagy szerepet kell adni az irányított egyéni munkának és a gyakorlati alkotó tevékenységnek, a szakirodalom konzultációval segített feldolgozásának és a laboratóriumi munkának. A képzésnek lehetőleg minden szakaszábanszéles körű fakultációt kell biztosítani, amelynek egyik kívánatos formája a szakszeminárium /az órarendben tantárgyként szereplő konzultációkkal irányított egyéni felkészülésből áll, témája hallgatónként részben vagy teljesen eltér/. A szakszemináriumban a konzulens a hallgató specializálódás! irányát is figyelembe véve határozza meg a téma, vagy tantárgykövetelményeket. A szakmérnökképzés szakonként azonos alaptudományi képzésből és csoportosan /ágazatonként/, vagy egyénileg választott tantárgyak, illetve egyénileg összeálliiott és jóváhagyott tananyag elsajátításából áll. Ennek megfelelően a tantervben háromféle tantárgy szerepel: 42