Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. május 7. (910-1178) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. A BME Doktori Szabályzatának átdolgozása, korszerűsítése - 2. Hallgatóink világnézeti-politikai nevelésének tapasztalatai - 3. Beszámoló az 1983. évi szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 4. Jelentés a BME 1983. évi gazdálkodásáról - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 11 e/ Nemzetiségek helyzete, jövője Szinte teljesen egybehangzóan jelentősnek tartják a nemzetiségek /azaz a határainkon tul élő magyar kisebbségek/ problémáját

. Csupán 1 % ért teljesen egyet azzal, hogy"a határainkon tul élő magyarság sorsával nem kell törődnünk", és a közbülső, "is-is" válac zkategória is példátlanul alacsony /3 %/. A többség /6 %/ elveti azt a gondolatot, hogy a "nemzetiségek jövője a többségbe való beolvadás", és a nagy többség / 9Ü //.szerint "jó ha a nemzetiségek megőrzik nyelvüket, kulturájukat, mert sokrétűbbé teszik a társadalmat". Tanácstalanabbak a problémák megoldását illetően: a középütt csúcsosodó szimmetrikus eloszlások közé tartozik arra a kérdésre a dott válaszi:loszlás , hogy "ha megpróbálnánk oeloszólni más országok nemzetiségi ügyeibe, ezzel csak rontanánk az ottani nemzetiségek helyzetén." E kérdés visszájára /"Ha más országokban a nálunk élő nemzetiségek sorsával foglalkoznának, az belügyeinkbe való beavatkozást jelentene"/ adott válaszok /7G „nem ért egyet ezzel/ ugyancsak azt mutatják, hogy igénylik a határainkori tul elő magyarok sorsával való határozott foglalkozást. Határozót t egyetértés /72 ./ van abban a politikai szempontból fontos kérdésben, hogy "a más országokban élő magyar nemzetiségek helyzetét azzal tehetjük kedvezőbbé, hogy országaikkal elmélyitjük a barátságot

" /mindössze 2 / nem ért egyáltalán egyet ezzel/. f/ Cigánykérdés A cigányságra vonatkozó kérdések nemcsak azért szerepeltek kérdőivünkben, mert valós társadalmi problémát érintenek, hanem mert közvetve mas világnézeti, szemléletbeli jellegzetességekre is fényt vethetnek. Az állam szerepét, a cigánykérdés megoldására tett erőfeszítéseit a vonatkozó két kérdésocn a többség /74 %, ill. 64 %/ pozitívan értékelte. Némileg ellentmondásosabb