Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. április 9. (864-909) - 1. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése a rektor személyére - 2. A műszaki felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó MM javaslat egyetemi véleményezése
I 10 ad 2 2./ E fejezet túlságosan leszűkül a valutaszerzés módozatainak keresésére. Szükséges itt megállapítani, hogy a külföldi szakirodalomhoz való hozzáférés lehetősége - mint a legfontosabb nemzetközi kapcsolat - romló tendenciájú, a külföldi kongresszusokon való részvétel lehetőségéhez hasonlóan. (E tekintetben a kutatóintézetek is sokkal jobb helyzetben vannak). ad 2 3./ A személyi ellátottságra vonatkozóan megállapított, elsősorban minőségi jellegű teendők a felsőoktatás jólismert problémái. (Ennek ellenére sem indokolt a "sommás" elmarasztalás). Az előterjesztés egyes nemkívánatos jelenségek továbbterjedésének megállítására ill. e tendenciák megfordítására elsősorban adminisztratív jellegű és formális (arányokat rögzítő, követelményeket megfogalmazó) javaslatokat tartalmaz. Éppen az eddigi ezirányú próbálkozások (szerződéses rendszer) hatékonyságának kedvezőtlen tapasztalatai alapján a probléma további tartalmi elemzést igényel. Úgy tűnik, hogy a nehézségek gyökere az egyetemeken uralkodóvá vált olyan felfogásból ered, hogy az oktatói tevékenység egy, egész életpályát felölelő foglalkozás, melynek követelményekkel definiált lépcsőfokai vannak, és általános esetben ennek teljes végigjárása elvárható. Az aránybeli és minőségi problémák megoldása ezekután csak úgy várható el, ha a megkezdett életpálya nem túl késői fázisában kerül beiktatásra szűrés és megrázkódtatás nélküli pályakorrekciós lehetőség. Evvel egyidőben az egyes intézmények káderpolitikájának fontos elemét kell hogy képezze annak rögzítése, hogy egyes oktatói posztokon ( az elvárható ipari jellegű tapasztalatok és eredmények fontosságára való tekintettel) az intézményen kivülről történő káderfejlesztés kivánatos. Az "állománytáblázat" merevsége nem szerencsés. A felsőoktatási intézmények személyi állományának jelenleg sem elhanyagolható és jövőben valószínűleg növekvő fontosságú részét a főhivatású kutatók képezik. Ugyanilyan kategóriába