Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. április 9. (864-909) - 1. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése a rektor személyére - 2. A műszaki felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó MM javaslat egyetemi véleményezése

- 13 tananyagot tartalmazó vizsgák számát, ki kell alakítani a tudás és készség ellenőrzésének más módját. Növelni kell a szigorlatok és az integrált tudásról számot adó vizsgák súlyát. A főiskolai szintű üzemmérnökképzésben kötöttebb, az egyetemi szintű mérnökképzésben lazább vizsgarendszert kell kialakítani. Meg kell fontolni, hogy nem volna-e célszerű az egyetemi szintű mérnökképzésben az alaptudományi szigorlatok letételét nem egy-egy félévhez, hanem meghatározott időtartamhoz kötni, s a továbbjutás feltételévé tenni. Az egyetemi szintű mérnökképzésben a vizsgák száma maximum 50, az üzemmérnökképzésben maximum 30 lehet. III. Felvétel, lemorzsolódás 16./A felsőoktatás merítési bázisa 1989-ig nem növekszik, s ez a műszaki felsőoktatás szempontjából mennyiségi és minőség problémákat is felvet. 1989-92 között - jóllehet nagy létszámú korosztályok fejezik be középiskolai tanulmányaikat sem lesz gondtalan a műszaki egyetemek és főiskolák beisko lázása. Valamit javíthat a jelentkezési arányokon a tudatos pályairányítás, amely a mérnökök átmeneti, középfokú oktatásban való részvételével javulhat. A felsőoktatásba való felvételnek az alapja a továbbiakban is a középiskolai eredmény és a felvételi vizsga legyen. A műszaki felsőoktatásba kerülők szempontjából legsürgetőbb feladat a szakközépiskolai matematika és fizikaoktatás közelitése a gimnáziumokéhoz, hogy ezek legyenek a fel vételi vizsga tárgyai is. Meg kell kísérelni egy-egy intézményben a felvételi vizsga átmeneti megszüntetését. Itt a felvétel alapja az érettség eredmény legyen.