Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. április 9. (864-909) - 1. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter előterjesztése a rektor személyére - 2. A műszaki felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó MM javaslat egyetemi véleményezése

- 11 társadalmi-gazdasági elvárásokat is, amelyek a felsőoktatás kibővült funkcióit érvényre juttatják a képzési folyamatban. A tantervek kialakításában a felsőoktatási intézményeknek önállóságot kell biztosítani annak hangsúlyozásával, hogy ki kell kérniök az érdekelt szaktárcák, termelő ágazatok és kutatóintézetek véleményét is. Nappali tagozaton a főiskolai szintű üzemmérnökképzés időtartama három év, az egyetemi szintű mérnökképzésé öt év legyen továbbra is. Az esti, levelező és vegyes tagozatú képzés időtartamát ugy kell meghatározni, hogy a kibocsátási cél a nappali tagozat színvonalán valósul meg. 12./ Az ismeretanyag gyors bővülése következtében a tanter

v készségfejlesztő mozzanatait egyenrangúnak kell tekinteni az ismeretanyaggal. A tantervek kialakításánál azt a tartalmi rendező elvet kell követni, hogy a tantárgyaknak csak egy része követheti a tudományok hagyományos /alap-, alapozó-, szaktárgyak/ felosztó si rendjét, nagyobb részük a mérnöki tevékenység szempontjainak és az oktatás módszertani igényeinek integrációján alapuljon. Ez a követelmény a modul-rendszerre támaszkodó rugal mas felsőoktatási struktura kereteiben viszonylag egyszerűen megoldható. Módszertani rendező elvként az alap, ráépülő és a befejező tárgyakat ugy kell meghatározni, hogy az elmélet és a gyakorlati alkalmazás kiegyensúlyozott aránya a képzés teljes ideje alatt érvényesüljön. A készségfejlesztő foglalkozások /önálló feladatok, csoportmunkák/ szerepe növekedjék a hallgatók számára kötelező, de passziv tanulmányi órák rovására. 13./ Felül kell vizsgálni a központilag szabályozott tárgyak körét. Célszerűnek tűnik, hogy e tárgyak közé csak a