Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. március 12. (581-863 - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 3. A posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete - 4. A reaktortechnikai szakmérnöki szak oktatási célkitűzései és tanterve

- 18 Ó3 a gyakorlati alkotó tevékenységnek, a szakirodalom konzultációval segített feldolgozásának, az önálló feladatok kidolgozásának és a laboratóriumi munkának. Kívánatos lcíilsö szakemberek ós egyetemen kívüli kapacitások bevonása a képzésbe. A képzés utolsó szakaszában széles körű fakultáoiót kell biztosítani, amelynek egyik kívánatos formája a szakszeminárium. A szakszemináriumban a konzulens a hallgató specializálódás! irányát is figyelembe véve határozza meg a téma, vagy tantárgykövetélményé ket. Az oktatás kereteinek és formájának /előadás, szakirodalom, segédletek alkalmazása konzultációval/ megválasztásánál a népgazdasági szintű gazdaságosságot kell figyelembe venni. A tudás ellenőrzésónok módszerei A tantárgyak vizsgajeggyel és gyakorlati jeggyel, vagy aláírással zárulhatnak. Ezek megválasztásának kritériumai megegyeznek a graduális képzés 'fanulmányi- és Vizsgaszabályzatában szereplő kritériumokkal. A vizsgák száma félévente 2-4 lehet. A hallgatók vállalati érdekek, vagy személyes okok alapján, indokolt esetben engedélyt kaphatnak vizsgáik legfeljebb következő félév vizsgaidőszakáig tartó elhalasztására. Ilyen esetben azonban felvételük az adott félévre csak feltételes. Az oklevelet • az abszolutórium birtokában sikeres, három tantárgyas államvizsga és diplomamunka védése után kapja meg a hallgató. Gondoskodni kell a Doktori Szabályzat és a szakmérnöki tantervek összhangjáról: a három államvizsga tantárgyból kettő legyen alkalmas doktori vizsgaként történő elfogadásra. A diplomamunka lehet esettanulmány, kutatás, fejlesztés, labormunka, szakdolgozat, tervezés, és ha megfelelő színvonal biztosítható, akkor egybeeshet a